A Magyar Tudomány Ünnepe és a Bolyai János halálának 150. évfordulója tiszteletére, az MTA Kolozsvári és Szegedi Akadémiai Bizottsága közös szervezésében, november 5-én Bolyai Emlékkonferenciára  került sor a Temesvár Szálló London termében. Az első órában a résztvevők a temesvári konferencia kezdeményezőjéről, a nemrég elhunyt Toró Tibor professzorról, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság bánsági tagjáról emlékeztek meg. Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja az anyaország immár posztumusz elismerését tolmácsolva átadta a professzor özvegyének, Toró Editnek a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, amellyel Schmitt Pál köztársasági elnök még életében tüntette ki Toró Tibor professzort.

Egykori tanítványai és a temesvári magyar közösség nevében Bodó Barna egyetemi előadótanár búcsúzott Toró professzortól, megidézve példamutató személyét és munkásságát. Dávid László, a SAPIENTIA Tudományegyetem rektora, volt temesvári egyetemi hallgató az örök kíváncsi professzorra emlékezett, aki a műegyetemi hallgatókkal is meg tudta szerettetni a fizikát. Kása Zoltán matematikus-professzor az egyik legjelentősebb Bolyai-kutatónak nevezte Toró Tibort, akinek köszönhetően Marosvásárhely után Temesvár a Bolyai-kultusz második legfontosabb helyszíne. Péntek János nyelvész-professzor, a KAB elnöke a neutrino és a csillagok szerelmesére emlékezett, „aki itt lesz közöttünk mindabban, amit alkotott”.

A második részben a magyar tudomány legnagyobb alakjának tartott Bolyai Jánosra és édesapjára, Bolyai Farkas matematikusra emlékeztek a konferencia részvevői. A szegedi Szabó Péter Gábor Színházi és szépirodalmi érdekességek a Bolyaiakról címmel tartott izgalmas előadást. Szilassi Lajos szegedi matematikus professzor Euklídész, Bolyai és a tér című szemléletes előadása a nemeuklidészi geometria rejtelmeibe avatta be a hallgatóságot. A kolozsvári Kolumbán József  professzor a Bolyai-kultusz kialakulásáról beszélt, Szenkovits Ferenc (Kolozsvár) Bolyai Farkas, a csillagászati oktatás egyik erdélyi úttörője címmel tartott előadást, a konferenciát a marosvásárhelyi Oláh-Gál Róbert A Bolyai-Lobacsevszkíj féle geometria megvalósulása az Univerzumban című előadása zárta.
„A kolozsvári Akadémiai Bizottságnak az a szokása – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Kása Zoltán matematikus professzor, a KAB természettudományi szakosztályának vezetője –, hogy minden évben egy közgyűlést nem Kolozsváron, hanem más helyszínen tart. Csíkszereda és Marosvásárhely után, idén Toró Tibor javaslatára jöttünk Temesvárra, éppen novemberben, amikor Bolyai János a híres temesvári levelét megírta, hogy a halálának 150. évfordulójáról is megemlékezzünk. Az előadásokat a Szegedi Akadémiai Bizottsággal közösen választottuk ki, öt előadás hangzott el, három kolozsvári és két szegedi. Nem tudtunk minden Bolyai szakértőt meghívni, például Weszely Tibornak is itt lenne a helye, mi egy kisebb konferenciát akartunk szervezni. Annak idején úgy terveztük, hogy Toró Tibor is fog beszélni – de sajnos ő már nem lehetett közöttünk”.

(Nyugati Jelen)