Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott hétfőn délután a megyeházán Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter, aki Temesváron kijelentette: „Sokan előre eltemetik a román mezőgazdaságot, mielőtt vetettünk és arattunk volna, de nincsen igazuk. Mezőgazdasági prognózist csak április 1-je után készíthetünk, attól függően, hogy akkor mennyi víz lesz a talajban. Jelen pillanatban 90 mm csapadékot mértünk a nyugati országrészben, délen pedig 30 centiméteres hótakaró borítja a földeket és alatta a talaj nincs megfagyva. Állítom, hogy csapadék szempontjából normális év ígérkezik. Egyesek éhínséggel riogatnak: Romániában csak akkor lesz élelmiszerválság, ha idén elfelejtünk vetni!”

A miniszter dicshimnuszokat zengett a mezőgazdaság tavalyi eredményeiről, hangsúlyozva, hogy a hihetetlen fejlődés 2010 szeptembere után következett be (azóta ugyanis Valeriu Tabără a tárcavezető). A tavaly gabonából, ipari növényekből, zöldségből-gyümölcsből egyaránt rekordtermés volt, összesen mintegy 24 millió tonna, de az állattenyésztők is kitettek magukért. Személyes sikerként könyvelte el Tabără, hogy az ország újból exportálhat sertéshúst. Szerinte 2011-ben a hazai üzletekben árusított sertéshúsnak csak 34-35%-a származott importból, az előző évek 70%-ához képest. A miniszter szerint, ha a jelenlegi ritmusban fejlődik tovább a román mezőgazdaság, 2015-re Románia nettó élelmiszerexportőrré válhat. A miniszter végül így összegezte mondandóját: a gazdasági válság körülményei között a mezőgazdaság sikereinek köszönhetően sikerült alacsony szinten tartani az inflációt és biztosítani a lakosság élelmezését, a vásárlóerőhöz mérten is elfogadható árakon.

Arra az újságírói kérdésre, hogy ha olyan jók a mezőgazdaság eredményei, mégis miért olyan drága az élelmiszer Romániában, Valeriu Tabără azt válaszolta: túl sok kézen mennek át az élelmiszerek, mire eljutnak a fogyasztóhoz, az értékesítési lánc két végén levő termelő és a fogyasztó jár a legrosszabbul. Ennek a láncnak a lerövidítését európai szinten is kezdeményezi Románia, de nem könnyű beavatkozni a szabadpiaci folyamatokba.

Nyugati Jelen