|
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére elkészített Mikó Imre-terv a romániai magyar közösség gazdaságfejlesztési ajánlata, amit partnerségben való megvalósításra ajánl fel a román, illetve a magyar kormánynak és az Európai Unió támogatására is számít. A bemutatón részt vett B. Nagy László Csongrád megyei kormánymegbízott, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető alelnöke és Kása Zsolt közgazdász, az EMNT Temes megyei szervezetének elnöke.
A rendezvény bevezetőjében B. Nagy László kormánymegbízott, országgyűlési képviselő a magyarországi közigazgatási reformokról, a magyar gazdaság és a társadalom általános helyzetéről tájékoztatta az egybegyűlteket. „Nem csak a magyar állam, de a vállalkozók és a polgárok, sőt, az önkormányzatok is eladósodtak” – mondta B. Nagy László, aki beszámolt az államadósság és a költségvetési hiány lefaragását, a magyar gazdaság megmentését, elsősorban a kis- és középvállalatok és a mezőgazdaság élénkítését célzó intézkedésekről.
Toró T. Tibor EMNT-ügyvezető a Széchenyi terv erdélyi kiterjesztésének is nevezhető Mikó Imre-terv megszületésének körülményeiről beszélt. A terv vonzó jövőképében Erdélyt a Kelet Svájcának nevezi, ez a jövőkép négy tényezőre alapoz: a magyarság erős önszerveződő képessége, egy autonóm gazdasági rendszer működtetésének lehetősége, az erdélyi magyarság Románia, de ugyanakkor Magyarország társadalmi-gazdasági megújulásának is kulcstényezője.
Kása Zsolt közgazdász a gazdaságfejlesztési programnak a bánsági, illetve szórvány-vetületeiről beszélt, hangsúlyozva a magyar vállalati kataszter létrehozásának, a határokon átvezető összekötő utak gyarapításának és a schengeni csatlakozásnak a fontosságát. Kása szerint nagy a lemaradás a romániai termálvíz kincs kihasználtságának területén, és felhívta a magyar befektetők figyelmét a Krassó-Szörény megyei turisztikai fejlesztések lehetőségére, a valamikor világhírű Herkulesfürdő kiaknázatlan gyógyvizeire és pusztuló építészeti örökségére.
A bemutatón részt vevő fiatal magyar vállalkozók üdvözölték a Mikó Imre-terv megszületését. Valdman Ferenc, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület titkára ugyanakkor sérelmezte, hogy a terv készítői nem kérték ki az RMÜE gazdasági szakembereinek a véleményét. B. Nagy László kormánymegbízott végezetül az összefogás, a román–magyar határon átnyúló együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet, abban a kontextusban, hogy az Európai Unió a következő költségvetési ciklusban (2014–2020) elsősorban a nagy, határokon átnyúló eurorégiókat fogja támogatni, jelentős, akár helyi szinten is lehívható alapokat különítve el az európai régiók fejlesztésére.
A résztvevők között kiosztott Mikó Imre terv vitairatának tökéletesítésére az év végéig, a jövő év elejéig javaslatokat várnak a kezdeményezők.
Nyugati Jelen/Gémes Sándor-fotó
|