Az, hogy nem mindenki ért egyet Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester és kabinetje döntéseivel, már senki számára sem újdonság. De az, hogy a nemtörődömség vagy személyes érdekek elsőbbsége a városé felett mennyire befolyásolhatja a temesváriak mindennapi életét, az sokat közülünk meglephet. Lucian Cândea, egy temesvári, aki több mint két évtizede Svédország második legnagyobb városában, Göteborgban él, segíteni szeretvén szülővárosán, egy közreműködési tervet ajánlott fel a két város között, amely nagyrészt megoldotta volna a parkolóhelyek hiányát Bánság fővárosában.

A göteborgi városháza alkalmazottjaként és ennek a jóváhagyásával Temesvárra utazott egy jól kidolgozott tervvel, amelyik a sokkal előrehaladottabb svéd modellt alkalmazta volna a földalatti, illetve a többemeletes parkolóhelyek tervezésében és végrehajtásában.

Miután Dorel Borza, az akkori alpolgármester, és a gazdasági ügyekkel foglalkozó személyzet el volt ragadtatva az ajánlattól, Gheorghe Ciuhandu főpolgármester is végighallgatta az ajánlatot, két nap gondolkozási időt kérve. A két napból végül hat esztendő lett és Lucian Cândea még most sem kapott egy választ, sem pozitívat vagy negatívat, a temesvári városházától.

Az temesváriak által megválasztott városvezetők vagy túl sok időt töltöttek a város élén és a lelkesedésük sokat csökkent, vagy egyszerűen nem érdekli őket olyasmi, amiből ők személyesen nem nyerhetnek semmit.

Az a város amely Európa kultúrfővárosa címre vágyik, többet kéne törekednie azon hogyan lehet az infrastruktúrát vagy a város kulturális életét fejleszteni, nem ezeket eltávolítani (lásd a Nemzetközi Roma Művészeti Fesztivált).

Darida Koppány