A Temes megyei és a verseci (Szerbia) önkormányzat határon átnyúló együttműködése keretében Árvízvédelmi Monitoring és Lakossági Riasztórendszert épít ki az ISU Banat Katasztrófavédelmi Felügyelőség a Berzava folyó menti veszélyeztetett településeken (Berekutca, Denta, Gátalja, Partos, Nagyomor, Tárnokszentgyörgy, Monostorszentgyörgy). A rendszer 1,15 millió euró értékű román–szerb IPA-pályázat keretében valósul meg (ebből 977 500 euró IPA-forrásokból származik), amelynek bemutatóját pénteken délben tartották a megyeházán.

Az ISU Banat székházában szerelik fel az Árvízvédelmi Monitoring és Lakossági Riasztórendszer vezérlő központját, amelyet számítástechnikai eszközökkel és különleges szoftverekkel látnak el, a katasztrófahelyzetek kezelését biztosító internetes GIS-rendszert és egy internetes portált működtetnek. A Berzava völgyében levő településeken elektronikus szirénákat szerelnek fel. A pályázat keretében román–szerb szemináriumot tartanak katasztrófahelyzetek menedzseléséről és kidolgozzák a határon átnyúló térség közös katasztrófavédelmi stratégiáját.

Mihai Benga dandártábornok a Nyugati Jelennek azt nyilatkozta: a 2005-ös nagy bánsági árvíz után több katasztrófavédelmi projekt valósult meg a térségben, elsősorban a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégiós együttműködésen belül. Temes megyében egy határon átnyúló hatáskörű katasztrófavédelmi központ működik. Idén szeptemberben Magyarországon tartanak gyakorlatot a régió katasztrófavédelmi egységei számára, amelyen a Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyei alakulatok is részt vesznek. „Nem elegendőek a mentőcsónakokkal, mellényekkel, szivattyúkkal felszerelt, speciálisan kiképzett árvízvédelmi alakulatok – mondta Mihai Benga tábornok –, a lakosság valós időben történő riasztását biztosító kommunikációs eszközökre is szükség van a katasztrófahelyzetekben. A ma bemutatott projekt keretében az ISU Banat hozzájuthat azokhoz a korszerű berendezésekhez, amelyek lehetővé teszik a Berzava folyó menti települések lakosságának gyors értesítését árvízveszély esetén. A projekt valódi haszonélvezője éppen ezeknek a településeknek a lakossága.”

Nyugati Jelen/TemesváriHírek.ro