Constantin Brâncușinak (1876-1957), a világ egyik legismertebb román származású szobrászművészének a földi maradványait szeretné hazahozni Párizsból Laurian Stănchescu román író és költő, aki gyalog vágott neki a több mint kétezer kilométeres útnak. Bár élete nagyobbik részét hazájától távol töltötte, Brâncuși mindig ragaszkodott szülőföldjéhez – hangsúlyozta Laurian Stănchescu figyelemfelhívó akciójának szegedi állomásán tartott sajtótájékoztatón. A nemzetközi hírű szobrászművész 1951-ben levélben fordult a Román Tudományos Akadémiához: fölajánlotta több mint kétszáz szobrát, rajzait, fotográfiáit, szerszámait és műtermének bútorzatát szülőhazájának.

Az akkori hatalom a hazatérési szándékát elutasította, mondván, művei nem segítik a szocializmus építését Romániában. 1955-ben megismételte kérését, vissza akart térni szülőföldjére, a Zsil-völgyi Hobițába, hogy ott leljen végső nyugalmat, de óhaját ekkor sem teljesítették.

Constantin Brâncusi 1957. március 16-án halálos ágyán azt mondta a párizsi román ortodox egyházközség püspökének: "Békétlenségben hagyom itt ezt a világot, mert nem saját hazámban ér a végzet és idegen földben fogok elenyészni". A művész a párizsi Montparnasse temetőben nyugszik.

Laurian Stănchescu elhatározta, hogy megvalósítja Brâncuși végakaratát. Az esszéíró, irodalomtörténész, költő május 21-én indult el Hobițából, gyalogosan, ahogy 1903-ban Constantin Brâncuși is tette. A férfi magával viszi a szobrászművész 96 leszármazottjának a hamvak hazahozatalára vonatkozó írásbeli kérését és azokat a dokumentumokat, amelyek Brâncusi végakaratát bizonyítják.

Laurian Stănchescu elmondta, hogy tervei szerint másfél-két hónap alatt ér gyalogosan a francia fővárosba, ahol a hamvak hazatelepítésére vonatkozó kérést szeretné tolmácsolni Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnöknek, a kormánynak és a parlamentnek.

Az AFP francia hírügynökség temesvári tudósítása szerint a költő Magyarországra indulásakor kijelentette: "térden állva kérjük a francia népet, hogy adja vissza Romániának Constantin Brâncuși földi maradványait".

MTI