A Székelyföld-Szórvány Partnerség magyarországi együttműködéssel egészül ki – a két éves Összetartozunk program kiértékelése mellett erről szólt az a szórványkonferencia, amely a szombaton kezdődő II. Hunyad Megyei Magyar Napok nyitórendezvénye volt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke gratulált azoknak, akik a Székelyföld-Szórvány Partnerséget kezdeményezték: Borboly Csaba és Tamás Sándor székelyföldi tanácselnököknek és Winkler Gyulának, az RMDSZ Hunyad megyei elnökének. „Ez egy olyan kezdeményezés, amelyre évek óta szükség volt, és amely megteremtette a közeledés útját. Az elmúlt húsz évben a politikai vezetők gyakran találkoztak, a közösségek, az emberek szintjén viszont erre kevesebb lehetőség adódott. A magyar-magyar együttműködésnek a kulcskérdése a bizalom, ezt egymás megismerésével lehet megerősíteni” – fogalmazott Kelemen Hunor, kiemelve, hogy ez az együttműködés akkor lehet teljes, ha a magyarországi közösségek is bekapcsolódnak.  Rengeteg olyan kihívás van, amelyet csak közösen tudunk megválaszolni – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, tartós együttműködést kívánva a konferencia résztvevőinek.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke felidézte az együttműködés kezdeteit, amikor a temesvári Marosi Zoltán Hargita megyébe került egy rövid időszakra. „Azért van szükség erre a programra, hogy megkeressük azokat az emberi kapcsolatokat, amelyek nélkül nem teljes az élet, figyeljünk oda egymásra, segítsünk egymáson” – mutatott rá az Összetartozunk program céljára Borboly Csaba, külön megköszönve a magyarországi partnerek jelenlétét.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint itt az ideje, hogy „vége legyen a szétszórtságban élő magyarok bezárkózásának, eljött az ideje nyílt építkezésnek”.  „Amióta megismertük, hogy milyen a végeken élni, a mieinkre is jobban odafigyelünk” – fogalmazta meg tanulságként Tamás Sándor, aki elmondta, januárban felkérték a magyarországi testvérmegyéket, hogy kapcsolódjanak be ebbe a közösségépítő munkába. A háromszéki tanácselnök hozzátette, ezek a kapcsolatok csak akkor működnek, ha vannak lelkes emberek, akik ezt éltetik, mint amilyen Babos Aranka Hunyad, Demeter László Kovászna megyében.

Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke egy évfordulóra hívta fel a figyelmet, húsz évvel ezelőtt Déván szervezte meg az RMDSZ az első szórványtalálkozót, amelyen kidolgozták a Szövetség szórványstratégiájának alapjait. „Nagyon fontos, hogy egy ilyen stratégiát folyamatosan töltsünk meg új tartalommal, a legújabb eleme szórványstratégiánknak a Székelyföld-Szórvány Partnerség, és ha ezt ma sikerül kiegészítenünk a magyarországi partnerekkel, úgymond háromszögesíteni, akkor munkánk nem volt hiábavaló” – fogalmazott az RMDSZ Hunyad megyei elnöke. Winkler ugyanakkor arra is kitért, hogy a népszámlálás az idei legfontosabb kihívás az erdélyi magyar közösség életében: „Ennek kapcsán politikai célokat is meg kell fogalmaznunk, a jövőben el kell érnünk, hogy csökkenjen a 20 százalékos küszöb, amelyhez a nyelvi jogok alkalmazása kötődik” – jelentette ki Winkler Gyula.  

A dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban megszervezett szórványkonferenciára hét erdélyi megyéből és Magyarországról érkeztek vendégek, Kovászna, Hargita, Hunyad, Temes, Beszterce, Fehér és Szeben megye, valamint Torda, Szombathely, Bács-Kiskun, Csongrád, Zala, és Békés megye küldöttsége vesz részt a rendezvényen. A gyakorlati együttműködésre épülő program szervezői beszámoltak az eredményekről, egyeztették a közös terveket, bővítették a személyes és intézményes kapcsolatrendszert egyaránt.

A résztvevők egy zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben leszögezik: „A magyarországi települési, iskolai vagy kisközösségi szintű testvérkapcsolatok fontos összetevői, partnerei lehetnek a székely-szórvány együttműködésnek, az éveken át jól működő kapcsolatok a székely-szórvány célokra is kiterjeszthetőek. Kérjük a magyarországi testvérközösségeket, hogy legyenek partnereink a romániai magyarság megmaradása szempontjából legnehezebb helyzetben lévő szórvány megtartásában és megerősítésében. A romániai magyar nemzeti közösség megmaradásának záloga az egymásra figyelés, az együttdolgozás és egymás támogatása. A székely-szórvány együttműködés eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy még a nyelvi és kulturális szempontból nehéz körülmények között élő magyar közösségeket is sikerült megszólítani és aktivizálni. Meggyőződésünk, hogy ezt a stratégiát folytatni kell, magyar jövőt teremtve a szórványban”.

RMDSZ.ro