Március 25–26-án tizenegyedik alkalommal került sor a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájára, amelynek idén a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium adott otthont. A kárpát-medencei szintű tudományos vetélkedő Szociológia szekciójának Nagydíját Farkas Márta, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum diákja nyerte, A barátság nyelve és az identitás alakulása című tudományos kutatásával. Farkas Mártával és mentorával, Erdei Ildikó pszichológussal a líceum pszichológia kabinetjében beszélgettünk az iskola történetében páratlan sikerről.

– Feltűnt nekem, hogy a Bartók Líceumban sok diák a többség nyelvén, tehát románul kommunikál egymással – mondta Farkas Márta (XI.TT. osztály). – Felmerült bennem a kérdés, hogy mi befolyásolja a diákjaink nyelvhasználatát. Ez volt a kutatásom alapötlete. Erdei Ildikó pszichológus, aki osztályfőnököm is, segített elkészíteni a felmérésemhez a kérdőívet. Öt kérdést tettem fel a X–XII.-es diákkollégáknak, amelyek a baráti kör nemzetiségi összetételére és nyelvhasználatára, a baráti körön belüli beszélgetések tematikájára, a diákok magyar identitástudatára és a magyarságukkal kapcsolatos pozitív és negatív élményekre vonatkoztak.  102 diák töltötte ki a kérdőívet, közülük 69-nek inkább magyar, 30-nak inkább román, 3-nak más nemzetiségű volt a baráti köre. Össszehasonlítottam két nagyjából egyforma összetételű 30-as csoport válaszait, akiknek magyar, illetve román többségű a baráti köre. Beigazolódott a hipotézisem, amely szerint a baráti kör és annak nyelvhasználata befolyásolja a magyar identitástudat kialakulását, illetve az is, hogy azok a diákok, akik magyar baráti körbe járnak, jobban érdeklődnek a közösség szociális, politikai, vallási életének eseményei iránt. Ezzel a kutatásommal első díjat nyertem Csíkszeredában a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján (TUDEK), Békéscsabán a TUDOK-on pedig Nagydíjat nyertem, ami oklevelet, könyv- és pénzjutalmat, egy nyári táborban való részvételt és 30 pontot jelent a (magyarországi) egyetemi felvételin.

– Az év elején volt egy elképzelés, hogy próbáljunk tehetséggondozó csoportokat indítani a középiskolások szintjén, nagyobb műveltségi területeken, a társadalomtudományok iránt érdeklődő diákok körében – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Erdei Ildikó pszichológus – Ez egy kísérleti jellegű próbálkozás volt, Halász Évával ketten vezettük ezt a csoportot és az volt az elképzelés lényege, hogy a diák saját kutatási ötletét valósítsa meg. Farkas Márta esetében ez így is történt, ő már régóta foglalkozik ezzel a témával, a mentori kapcsolat pedig aszerint alakult ki, hogy kinek a szakterületéhez, érdeklődéséhez áll közelebb a kutatás ötlete. A tehetséggondozás nagyon hálás feladat, amikor a diák kutatni akar és érdeklődik, akkor könnyű velük dolgozni.

– Hogyan értékelhető ennek a diákkutatásnak az eredménye, amely rávilágít az asszimilációs mechanizmus működésére a középiskolás korosztályban?
– A kutatási téma nagyon aktuális: az identitás alakulásának nagyon fontos időszakában mitől válik egy tizenéves magyarrá vagy nem. Ez egy olyan diák kutatás volt, ami nagyon jól megfogta a kortárs csoport szerepét, a pozitív-negatív élmények hatását az identitás kialakulására. Az asszimilációs folyamatnak egy pillanatképe ez, ami felsejlik. A kutatás rávilágított arra, hogy kapcsolat van a baráti kör és az identitástudat között. Azért szeretném hangsúlyozni, hogy nem feltétlenül a tudományos eredményesség volt a cél, hanem a tehetséggondozásnak ez a formája, ami a kutatói pálya iránt a diák érdeklődését felkeltheti, megismerteti a kutatási módszerekkel, lehetőséget ad neki rá, hogy ebben a műfajban más neves iskolákból jövő diákokkal megméretkezzen.”

Farkas Mártától azt is megtudtuk: a kutatásnak folytatása lesz, a román iskolába járó magyar gyerekek egy csoportjának is hasonló kérdéseket szeretne feltenni, hogy össszehasonlíthassa válaszaikat a magyar iskolába járó, hasonló korú gyerekek válaszaival.

(Nyugati Jelen)