A bánsági születésű nagy magyar zeneszerző születésének 130. évfordulójáról emlékeztek meg ma a Temes Megyei Könyvtár „Amerikai Sarok”-nak (American Corner) nevezett szobájában, ahol Aquilina Birăescu temesvári írónő és a Constantin Stan zenetudós tartottak előadást Bartók Béla életéről és munkásságról. A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum Bokréta citera-együttesének négy tagja, Szabó Ferenc oktató vezetésével, körösvidéki (gyomaendrődi) magyar népdalokat mutattak be, Bartók Béla 1912-es gyűjtéséből.

Aquilina Birăescu a nagyszentmiklósi születésű Bartók Béla életének fontosabb mozzanatait elevenítette fel, különös tekintettel a zeneszerző bánsági kötődéseire, hiszen második felesége, Pásztory Ditta is lugosi születésű volt. Constantin Stan muzikológus nagyra értékelte Bartók Béla folklórgyűjtő tevékenységét, aki román népzene gyűjtéseivel „óriási szolgálatot tett a románságnak”, majd felelevenítette Bartóknak a kortárs román zeneszerzőkhöz, köztük George Enescuhoz fűződő kapcsolatát. A zenetudós előadását eredeti Bartók- és Enescu-koncertfelvételekkel illusztrálta, de bemutatott néhány ritka Bartók Béláról, Pásztory Dittáról, Péter fiukról és a család többi tagjáról készült felvételt, amelyek Ditta Lugoson élő unokatestvérének, Elena Petrovici-nak a tulajdonában vannak. Stan nem hallgatta el azt sem, hogy a román közvéleményt 1934–1936-tól kezdődően Bartók Béla ellen hangolták – szerinte teljesen alaptalanul –, miközben Magyarországon „románbarátnak” tartották és végül Amerikába kellett emigrálnia. „Bartók Béla nemcsak a magyar, de a román zeneművészetnek is egyik legnagyobb alakja – hangsúlyozta Constantin Stan –, aki szerint itt, a Bánságban románoknak és magyaroknak egyaránt kötelességünk ápolni örökségét és megőrizni emlékezetét.”

(Nyugati Jelen)