Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke március 15-én reggel részt vett Csíkszeredában a székely nemzet lobogójának felvonásán, a Szabadság téren. Az ünnepélyes eseményen jelen voltak Hargita, Kovászna és Maros megyék tanácselnökei, az RMDSZ Hargita megyei képviselői és szenátorai és önkormányzati vezetők. A székely zászló felvonására a Megyeházára tavaly került sor első alkalommal, azóta a zászló számos székelyföldi település közintézményére kikerült, büszkén hirdetve a régió nemzeti öntudatának feléledését. Kelemen Hunor 11 órától jelen volt szülőfalujában, Csíkkarcfalván a március 15. megemlékező ünnepségen, ahol elmondta, számára az az igazi ünnepi pillanat, amit itthon élhet meg, ezért tartotta fontosnak, hogy hazajöjjön a nemzeti ünnepre.

„Március 15-ét húsz éve ünnepeljük szabadon. Március 15-e nemcsak az 1848-as forradalom, hanem az 1989. utáni közös és folyamatos szabadságharcunk ünnepe is. A marosvásárhelyi fekete március is része a mi szabadságharcunknak. Ma már jogunk van magyarnak lenni, magyarként érezni. Jogunk van ünnepelni!” – hangsúlyozta Csíkkarcfalván Kelemen Hunor.

13 órától a nyergestetői ünnepi megemlékezésen is részt vett és koszorúzott a szövetségi elnök. Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármesterének köszöntő szavai után az RMDSZ szövetségi elnöke szólt az egybegyűltekhez. Ünnepi beszédében hangsúlyozta, 1848-1949-ben a magyar nép nemzetté vált. „ A forradalom és a szabadságharc volt a magyar nemzet egyik legnagyobb közös vállalkozása. Volt egy olyan közös cél, amely mindent felülírt. Nekünk, erdélyi magyaroknak most is szükségünk van olyan közös célokra, amelyek összefogják és mozgósítják a közösséget, amelyek megerősítik, és cselekvésre késztetik a nemzetet, amelyek a reményt éltetik, és ébren tartják mindannyiunk lelkében. Éppen ezért ne azt kutassuk, ami elválaszt, ami megkülönböztet, hanem azt keressük, ami összeköt, ami közös, ami összefog. Itt, a Székelyföldön, Erdélyben, a Partiumban, a Bánságban mindannyian magyarok vagyunk, egy anyanyelvet beszélünk, itt, szülőföldünkön akarunk élni, boldogulni, és minderre büszkék vagyunk!” – mondta el Kelemen Hunor.

Kijelentette, a márciusi ifjak példája máig örök érvényű. „Tudom, hogy ma is sokan kételkednek. Kételkednek közös utunk irányában, közös sikerünkben, közös felemelkedésünkben. De nem szabad kishitűnek lenni. A márciusi ifjak sem voltak azok. Az elmúlt időszakban nagyon sokan hitetlenek voltak, kétkedéssel fogadták például az oktatási törvény megszületését, de íme, ma egy olyan törvény rendezi a romániai oktatás helyzetét, ami sorsfordító az erdélyi magyarság számára. Ugyanígy hallatszanak kétkedő hangok a kisebbségi törvény, a régiók átszervezése és az autonómia kapcsán is. De én bízom abban, hogy ezek a törvények megszületnek, lesz autonómia, kulturális és területi is. De abban is bízom, hogy mindezeket közös hittel, cselekvéssel, összefogással érjük el” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

A nyergestetői ünnepi beszédeket ökumenikus istentisztelet és ünnepi műsor követte, a megemlékezést koszorúzás és kopjafaszentelés zárta.

A szövetségi elnök 17 órai kezdettel részt vett, és ünnepi beszédet mond Csíkszeredában, a Vár téren szervezett megemlékezésen. Kelemen Hunor itt arról beszélt, hogy a nemzeti identitás megőrzésének kérdése mindennapos téma az erdélyi magyarok életében. „Európának ebben a részében még nem dőlt el semmi. Nekünk mindennap meg kell harcolnunk szabadságunkáért, a küzdelmet minden nap újra kell kezdenünk. Az elmúlt 21 évben nagyon sok mindent sikerült visszaszereznünk, de még nem mindent. A jövő a kollektív jogokról, a régiókról és az önrendelkezésről kell szóljon. Mi ezt az utat tűztük ki magunk elé, és hiszem, hogy ez a győztesek útja lesz” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, majd az ünnepi menettel közösen a Gál Sándor térre vonul, ahol a kegyelet koszorúit helyezték el az ünnepség résztvevői.

(rmdsz.ro)