„A fiatal generációknak a mezőgazdaságban való megtartása, a környezettudatos földművelés, a kis, illetve közepes gazdaságok versenyképességének feljavítása, és nem utolsó sorban a mezőgazdasági, valamint az erdei utaknak, hidaknak a rehabilitációja, mind fontos szempontjai egy tagosítási folyamatnak” – nyilatkozta Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár tegnap délután azon az agrárminisztériumban megrendezett szemináriumon, amelynek témája „Tagosítás, a vidékfejlesztés szolgálatában, Svájci mintára!”. Elmondta, egy hasonló projekt sikeréhez nyilván nem elég egy helyi, úgymond „lentről jövő” kezdeményezés, a gyakorlatba ültetést a központi hatóságoknak, illetve a kormánynak is fel kell karolnia.

„Annak ellenére, hogy elmúlt 2-3 évben a képviselőház két, a tagosításra irányuló tervezetet is visszautasított, bízunk abban, hogy a rurális környezet területi átszervezésére irányuló próbálkozásaink ezúttal sikeresek lesznek. Az ország mezőgazdasága komoly anyagi, és a hatóságok részéről, morális támogatásra is szorul, hiszen a romániai gazdák számtalan esetben, egyhektárosnál is kisebb területeken gazdálkodnak. A svájci tagosítási modell, amely ma itt bemutatásra került, éppen azt tűzi ki célul, hogy a jövedelmező gazdálkodás megvalósítása érdekében, a kis parcellákra szabdalt területeket összefüggővé, művelhetőbbé tegye” – magyarázta Tánczos az előadáson, amelyen Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszteren kívül, a svájci nagykövet, Hürzeler Silvio is jelen volt.

Hozzátette, ez nyilván nem egy rövid folyamat, de a projektet hosszútávra tervezik, s arra törekednek, hogy a kis, esetleg félig önellátó gazdaságokon, amelyek az élelmiszer előállítás mellett, a vidéki tájakat is ápolják, minél hatékonyabban segítsenek.

A szeminárium konkrét célja, a gyergyóremetei kísérleti (pilot) projekt bemutatása mellett, a tagosítás útjában álló problémák feltérképezése, megvitatása volt.

„Mindenképp szükség van egy törvényes keretre, amely a tagosítást szabályozza majd, ezért is fontos a kormánynak a beavatkozása, a tagosítási folyamatok támogatása” – fogalmazott Komlóssy József mérnök szemináriumi előadásában. Elmondta, mentalitásváltás nélkül a tagosítási projekt nehezen képzelhető el, s mindenekelőtt azt kell elérni, hogy az egyszerű gazdék befektetőknek tekintsék magukat, illetve, hogy a földművelés/állattnyésztés ne csak túlélési eszköz, de hivatás legyen.

A 120.000 eurós költségvetésű, kísérleti projekt gyakorlatba ültetésére, a mai szeminárium társszervezője, a Gyergyóremetei Polgármesteri Hivatal még 2004 végén pályázott, azzal a céllal, hogy mezőgazdasági tevékenységük feljavítása révén, piaci versenyképességüket is növeljék. „A projekt legnagyobb hozadéka ebben a pillanatban az, hogy a tagosítási előtanulmány készítése során, sikerült egy egységes vidékfejlesztési tervet összeállítani, amely úgy a tulajdonrendezést, mint azoknak az áthelyezését érinti ” – nyilatkozta Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere. Hozzátette, a földtulajdon-csoportosítás egy komplex projekt, amely az úthálózatok feljavítására, a vízgazdálkodásra, és környezetvédelmi problémákra is kiterjed, s jelen pillanatban a vidékfejlesztés minden tengelyén van letett pályázatuk.

Tánczos Barna Mezőgazdasági államtitkár sajtóirodája