A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csak abban az esetben tudja vállalni a további kormányzati részvételt, ha biztosítékát látja annak, hogy működőképes a parlamenti többség, ezért felkéri koalíciós partnerét, a Demokrata Liberális Pártot (PD-L), hogy tisztázza: van-e esély az oktatási törvény elfogadására, s hogy megvan-e továbbra is a koalíciós szolidaritás - mondta szombaton Marosvásárhelyen Markó Béla. A szövetség elnöke az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának (SZÁT) ülése után nyilatkozott a sajtónak, nem sokkal ezt követően maga a testület is közleményben tudatta álláspontját.

Eszerint az RMDSZ az oktatási törvény sürgős elfogadását, az oktatási reform bevezetését, a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítását alapvető feltételnek tartja,  e nélkül nem folytathatja kormányzati együttműködését a  demokrata-liberálisokkal - jelezte Markó. Szerdán a román alkotmánybíróság úgy határozott: ellentétes az alaptörvénnyel az, hogy a kormány "felelősségvállalással", azaz parlamenti vita lehetősége nélkül terjesztette a honatyák elé az oktatási törvény tervezetét. A  közoktatás és a felsőoktatás egészét szabályozni hivatott, a magyarság  számára számos előnyt tartalmazó jogszabálycsomagot ezt megelőzően a kabinet visszavonta a szenátus napirendjéről, ez utóbbi lépést támadta  meg az alkotmánybíróságon Mircea Geoană ellenzéki szociáldemokrata párti  politikus, a szenátus elnöke. Az alkotmánybíróság neki adott igazat.

A demokrata-liberális Emil Boc miniszterelnök számára is roppant kínos a  taláros testület döntése, különösen annak tükrében, hogy saját pártján, a  PD-L-en belül is sokan a kabinet "ellendrukkereként" viselkedtek. A szenátus oktatási szakbizottságának demokrata párti elnöke például az  alkotmánybírósági döntést maga is tapssal fogadta a televíziós kamerák  nyilvánossága előtt. Éppen ebben a bizottságban akadt el immár fél éve a tervezet vitája. A SZÁT közleménye úgy fogalmaz: a kormányzati  többségnek "nem volt ereje a törvényt az oktatási bizottságban előbbre  vinni".

"A tavalyi év végén azért vállalkoztunk kormányzati szerepre a Demokrata Liberális Párttal, a kisebbségek frakciójával, illetve a független szenátorok és képviselők csoportjával együtt, mert  úgy véltük, hogy kötelességünk cselekvően hozzájárulni az ország  válságos gazdasági helyzetének kezeléséhez, ugyanakkor a közös  kormányprogram garanciát kínált arra, hogy ilyen körülmények között is folytatni tudjuk az általános államreformot, elsősorban a közigazgatás decentralizációját és a bürokrácia felszámolását, illetve a kisebbségi jogok további bővítését is vállalták a koalíciós partnerek. Számunkra a gazdasági válságkezelés, az általános reform és a kisebbségi jogok szélesítése jelenti azt a három pillért, amelyek nélkül nem vállalhatjuk a kormányzati felelősséget" - olvasható a közleményben.

A SZÁT szerint az oktatási törvény körül kialakult helyzet ezeknek a koalíciós  feltételeknek a teljesülését sodorta veszélybe. Úgy véli: nemcsak az anyanyelvű oktatási jogok bővítése, hanem az általános reformfolyamat is leáll, ha nem sikerül sürgősen érvénybe léptetni az új oktatási  törvényt, amely az egész ország számára garanciát jelentene egy európai  minőségű oktatási rendszer felépítéséhez. Az RMDSZ ezért felkéri koalíciós partnereit, hogy sürgősen elemezzék a kialakult helyzetet, és döntsék el, lehetséges-e biztosítani a koalíciós szolidaritást.

(MTI)