A romániai állami hivatal vezetője azzal kapcsolatban beszélt az MTI-nek, hogy a CNDC hatezer lejre (mintegy 1 400 euróra) büntette a nagybányai önkormányzatot, miután a testület megállapította, hogy a polgármesteri hivatal jogellenesen emelt falat a Horea utcában.
A romániai magyar sajtó korábban hírt adott arról, hogy Cătălin Cherecheș nagybányai polgármester úgy nyilatkozott: "nem érdekli" a diszkriminációellenes tanács álláspontja, mert ő - mint fogalmazott - "a helyi polgárokat képviseli, és csakis nekik tartozik elszámolással".
Asztalos az MTI-nek leszögezte: a polgármester felelőtlenül cselekszik, amikor a helyi lakosság akaratára hivatkozik. Kétségtelen ugyan, hogy Románia lakossága helyi szinten is komoly romaellenes érzelmeket táplál - mondta -, de amikor alkotmányossági és emberi jogi kérdésekről van szó, egy polgármesternek sokszor a helyi közösséggel is szembe kell mennie.
Egy ilyen fal nem megoldás sem a helyi romák, sem a többségi lakosság számára Nagybányán - szögezte le Asztalos Csaba. Kifejtette: a romák e fal felépítése után is ugyanolyan nehéz szociális helyzetben, a szemét között élnek, mint azelőtt - tette hozzá.
Utalt arra is: az "elválasztó vonal" megépítését azzal indokolták, hogy a romagyerekek sokszor kővel dobálták az elhaladó gépkocsikat. "A magatartás kérdése azonban nem etnikai kérdés, ha valaki nem tartja be a közrendet, ha lop vagy rongál, azt nem azért teszi, mert roma" - hangsúlyozta a tisztségviselő.
Valóban egyszerűbb falat építeni, a szemetet pedig eldugni a város szeme elől, mint venni a fáradtságot, és magukkal az emberekkel foglalkozni - mondta Asztalos, hozzáfűzve: a fal léte egyaránt nem javította a nagybányai többségi lakosság közbiztonságérzetét.
A CNDC szintén bírsággal (8000 lejjel, azaz mintegy 1 800 euróval) sújtotta a kolozsvári önkormányzati hivatalt, mert a pataréti szeméttelep szomszédságába, konténerekbe költöztették a romák egy csoportját. Asztalos elmondta: ezzel csak fokozódott ezeknek az embereknek a hátrányos helyzete, a közelben környezetszennyező forrás található, az első üzlet és buszmegálló több kilométernyire van tőlük, messze van az iskola is. A diszkriminációellenes tanács e romák helyzetének rendezésére is kötelezte a helyhatósági szerveket.
Az MTI kérdésére Asztalos Csaba elmondta: a romák a leghátrányosabb helyzetű csoportok listájának első négy helyezettjei között vannak. A 2002-es népszámlálás ugyan csak 550 ezerre teszi létszámukat, valójában mintegy másfél millióan vannak Romániában - mondta.
A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) szerdai számában beszámolt arról, hogy a pataréti és a nagybányai esetek kapcsán civil szervezetek tiltakoztak a hátrányos megkülönböztetés ellen. Kolozsváron a romák melletti szolidaritási akciókat szervezett az Amare Prhala Egyesület, a Desire Alapítvány és a Civil Szervezetek Munkacsoportja, Nagybányán az Amnesty International és a Romani Criss munkatársai folyamodtak jogorvoslatért.
MTI
Továbbra sem oldották meg a roma lakosság helyzetét azzal, hogy Nagybányán falat emeltek a romák és a nem romák által lakott tömbházak közé: e jogellenes intézkedés miatt rótt ki pénzbüntetést az ottani önkormányzatra az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) - mondta szerdán az MTI-nek Asztalos Csaba, a testület elnöke.
