A keddi román híradások szerint a PD-L-nek kellett többet engednie, hiszen e pártnak nem sikerült a mögötte álló Traian Băsescu elnök akaratát, illetve az államfő által kezdeményezett 2009-es népszavazás eredményét érvényesíteni. Annak értelmében ugyanis egykamarás parlamentnek kellene alakulnia, a honatyák létszámát pedig a mostani 471-ről 300-ra kellene csökkenteni.
Csakhogy a kompromisszum szerint a létszám ennél több, azaz 388 fő lenne, mivel megmaradna a kétkamarás rendszer, így a képviselőházban 300, a szenátusban pedig 88 honatya ülne (az "alsóház" jelenleg 334, a "'felsőház" pedig 137 taggal rendelkezik).
Az ellenzék egyetért ugyan a honatyák létszámának csökkentésével, de a választások összevonását ellenzi. Mivel felmerült annak a lehetősége, hogy a kormány "felelősségvállalással" terjesztené a törvényhozó testület elé az indítványt, az ellenzéki erők jelezték: ez esetben bizalmatlansági indítványt nyújtanak be.
A "felelősségvállalás" ugyanis azt jelenti, hogy a kormány nem ad lehetőséget parlamenti vitára, így törvényjavaslata automatikusan elfogadottnak lesz tekinthető, ha senki nem nyújt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. Ha viszont ez utóbbi indítvány átmegy a parlamenten, maga a kormány bukik.
A România liberă című bukaresti napilap kedden felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánypártok kompromisszumos változata meglehetősen távol áll az államfő által javasolttól és a népszavazáson elfogadottól. Hiszen a kompromisszum sem a honatyai létszám 300-as plafonját, sem az egykamarássá való átalakulást nem teljesíti.
A lap megjegyzi: a Băsescu akaratának általában megfelelni akaró demokrata-liberálisok maguk sem lelkesedtek parlamenti férőhelyeik megcsappanásának ötletétől. Az RMDSZ számára pedig kedvező, hogy megmarad a szenátus, és a képviselőházi választások szabálya is a magyarság számára előnyösebb változatú lesz, mint azt korábban Băsescu táborában szerették volna.
Emil Boc miniszterelnök számára ezért nem könnyű feladat, hogyan "kommunikálja" az egyezség megszületését. Keddi nyilatkozatában előrevetített még bizonyos "finomításokat", ígéretet téve arra: a PD-L (amelynek a kormányfő egyben elnöke is) ragaszkodni fog ahhoz, a parlament struktúrája minél közelebb álljon a népszavazáson megszavazott változathoz.
Egyes kommentátorok szerint ez a kijelentés korántsem a koalíción belüli nézeteltérések elsimítását jelzi. Ráadásul nincs konszenzus az RMDSZ és a PD-L között a közigazgatási reform kérdésében, amelynek eldöntését a magyarok szervezete szeretné a választások utánra halasztani.
MTI
