A tervezett bányanyitással kapcsolatban kedden Budapesten tartottak közmeghallgatást.
A Hunyad megyei település mellé tervezett bányából aranyat és ezüstöt kívánnak kinyerni mintegy másfél évtizedes üzemidő alatt. Összesen mintegy 3 millió tonna ércet kívánnak feldolgozni, amelyből hozzávetőlegesen 55.419 kilogramm aranyat és 303.442 kilogramm ezüstöt kívánnak kinyerni. Mindehhez 1.653 tonna cianidot használnának fel évente.
A beruházó által megrendelt környezeti hatástanulmány a legrosszabb esetet feltételezve is elfogadható eredményt hozott ki. Ha két egymáshoz közel eső bányában együttesen következik be valamiféle üzemzavar, amelynek során szennyezőanyagok kerülnek a környező vízfolyásokba, majd a Marosba, a magyar határig a szennyezésnek mintegy 250 kilométeres utat kell megtennie - ismertetik. Ezért a szennyezés oly mértékben hígul fel, hogy lényegében nem eredményez semmiféle, országhatáron átterjedő környezetkárosítást. A szennyezés mértéke ugyanis 0,1 milligramm alatti lesz literenként minden esetben.
A közmeghallgatáson a román környezetvédelmi és erdészeti tárca képviselője elmondta, hogy a bánya működését csak akkor engedélyezik, ha a létesítmény mindenben megfelel az európai normáknak.
A közmeghallgatáson elhangzott, hogy a zagytározókat körülvevő gát kőtöltéses lesz, amely a román cég szakértője szerint az egyik legbiztonságosabb. Hozzátette: ezzel a gáttípussal tudomása szerint még nem történt baleset. A román cég elnök-vezérigazgatója tájékoztatása szerint elegendő anyagi forrás áll rendelkezésükre a bányanyitáshoz.
A témában szerdán Szegeden is közmeghallgatást tartanak.
Magyarország a bányanyitást engedélyező eljárásba az ENSZ határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezménye alapján kapcsolódott be, amely 1997 óta hatályos. Az egyezmény előírja, hogy a hatásvizsgálatok terjedjenek ki a határokon átnyúló hatásokra is.
MTI
