A többségnek meg kell adnia a lehetőséget a kisebbség számára, hogy maga dönthessen saját ügyeiben - hangzott el pénteken azon a romániai kisebbségi felsőoktatásról szervezett konferencián, amelyet a romániai Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezett Marosvásárhelyen.

A tanácskozáson részt vettek a magyar nyelvű oktatást biztosító romániai állami és magánegyetemek vezetői, oktatási szakemberek, a romániai - nem magyar - kisebbségi szervezetek képviselői, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke az idén hatályba lépett új oktatási törvény lehetőségeit ismertette. Kifejtette: a felsőoktatásban is érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a kisebbségek az őket érintő kérdésekben maguk határozzanak.
A tanácskozáson nagy hangsúlyt kapott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzet. Ott a román többségű egyetemi szenátus a nyár elején olyan egyetemi chartát fogadott el, amely nem teszi lehetővé a magyar tagozat megalakulását annak ellenére, hogy az oktatási törvény előírja ezt az olyan multikulturális egyetemek esetében, mint amilyen a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmény.

Nagy Örs, a marosvásárhelyi egyetem rektorhelyettese ismertette az egyetem múltját. Elmondta, hogy az intézmény 1945-től 1962-ig kizárólag magyar nyelvű egyetemként működött, ekkor vezették be a román nyelvű oktatást, majd 1989-ig fokozatosan háttérbe szorították a magyar nyelvű oktatást.
Azóta sincs különálló magyar tagozat az egyetemen, ezért állandó vita van az egyetem román és magyar oktatói között a diákok helyeinek elosztásáról, valamint a tanárok utánpótlásáról.    
A rektorhelyettes kijelentette, hogy a magyar nyelvű oktatás megerősítése szempontjából létkérdés a magyar tagozat létrehozása a marosvásárhelyi egyetemen. Reményét fejezte ki, hogy a román oktatási minisztérium elutasítja az egyetem román többségű vezetése által elfogadott új egyetemi chartát, amely hátrányos a magyar nyelvű oktatás számára.

Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese előadásában kifejtette, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézményben a magyar nyelvű oktatás szempontjából sokkal jobb a helyzet a marosvásárhelyi egyetemhez képest, hiszen Kolozsváron már az 1990-es évek végén megalakultak a kisebbségi, a magyar és a német úgynevezett tanulmányi vonalak, amelyek már egyfajta külön tagozatot jelentettek.
Az új oktatási törvény nyomán azonban most megalakulhattak a magyar nyelvű intézetek (a korábbi tanszékek helyett), illetve a főtanszékek, ami nagyobb fokú önállóságot biztosít az eddigiekhez képest a magyar tagozat számára. Magyari közölte, hogy eddig 18 ilyen magyar intézet jött létre.
A Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja által ismertetett statisztika szerint Romániában évente körülbelül 8 ezer diák érettségizik magyar nyelven, csak 25 százalékuk folytatja anyanyelven egyetemi tanulmányait, további 25 százalékuk pedig román nyelven tanul tovább. Az érettségizők 50 százaléka nem vesz részt felsőoktatásban.

MTI