Nagybányán a romatelepek felszámolásának terve szül vitát, Sepsiszentgyörgyön viszont sikeresen zárult egy romaintegrációs projekt - mindkét témáról írt szerdán a romániai magyar sajtó. A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) beszámolt arról, hogy Cătălin Cherecheș nagybányai polgármester felháborodással fogadta az Amnesty International közleményét, amelyben tiltakozott az elöljáró legújabb kezdeményezése, a nagybányai romatelepek felszámolása ellen. A polgármester szerint a nemzetközi jogvédő szervezet munkatársai "nem dokumentálódtak", mielőtt közleményüket megfogalmazták.

Hangsúlyozta: kezdeményezése nem általában romák, hanem a városban törvénytelenül letelepedett romák ellen irányul. Úgy véli, a város nem köteles eltartani a más vidékről érkező személyeket, akik ráadásul társadalomellenes cselekedeteket követnek el.
Az elöljáró közölte, hogy valamennyi illegálisan létesített romatelepet felszámolja a városban. Mint mondta, már felvette a kapcsolatot azokkal az önkormányzatokkal, ahonnan a Nagybányán szerinte törvénytelenül tartózkodó romák származnak. "Visszaküldöm őket, ahonnan jöttek" – magyarázta. Szerinte a nagybányai személyi igazolvánnyal rendelkező romák számára is találnak megoldást: szociális lakásokba költöztetik őket.
Az erdélyi Krónika ugyanakkor arról írt, hogy véget ért a Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) által indított romaintegrációs projekt, amely a sepsiszentgyörgyi romák beilleszkedését és felzárkóztatását segíti elő.

Kelemen Éva projektmenedzser a lapnak elmondta: két éve szerveznek programokat a nyári szünidőben az Őrkő negyedben lakó gyerekeknek, az írást-olvasást gyakorolják velük, egészséges életmódra nevelik őket. A programot Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a román kormány etnikumközi hivatala támogatta.
Grüman Rozália pedagógus elmondta: a projektben részt vevő mintegy 30 apróság rendszeresen jár iskolába, bár még mindig nagy hátrányban vannak. Szegényes a szókincsük, nehezen ismerik fel a betűket, gondot okoz számukra az olvasás és a szövegértés. Mint mesélte, a gyerekek többsége nem ismerte a színeket, a számokat, a hét napjait, az évszakokat és ünnepeket sem, nem tudott bánni az ollóval, a ragasztóval.

Az önkéntesek a projekt keretében a gyerekek családi hátterét is próbálták felderíteni. Többségüknek 2-8 testvére van, a család egyetlen szobában lakik, mindenkinél van otthon televízió, de egyikük lakásában sincs vezetékes víz. Hetente egyszer fürödnek, általában a patakban.
Kelemen Éva szerint a projektnek kettős eredménye volt, hiszen nemcsak a roma gyerekek tanultak, hanem ennek eredményeként a középiskolás önkéntesek is toleránsabbak lettek.

MTI