Elfogadta az Országos Állategészségügyi Hatóság (ANSVSA) a kistérségi, kiskapacitású vágóhidak létrehozására vonatkozó rendeletet, aminek következtében már építhetőek, kérhetők az engedélyek a vágópontok berendezésére, tájékoztat Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár kabinetje.

„2010 decembere óta folyamatosan a vágópontok működésének részletes kidolgozásával foglalkozunk, s többszöri felkérés után a hatóság végre elküldte Brüsszelbe javaslatunkat, s mivel az ottani konzultáción egyetlen tagállam sem fogalmazott meg ellenvetést, a 90 napos határidő lejárta után, a hatóság elfogadta a rendeletet” – tájékoztatott Tánczos Barna.

Az államtitkár hozzátette, az ország vidékfejlesztésének szempontjából, e megvalósítás nagy előrelépésnek számít, hisz általa lehetőség nyílik az állattenyésztésből származó hagyományos termékek, félkész termékek, illetve a nyershús megfelelő előállítására, feldolgozására, s a helyi piacokra is biztonságos körülmények között jut ki az áru.
„A kiskapacitású vágóhidak, az állattenyésztőknek, a húsértékesítés terén is óriási lehetőséget jelentenek, hisz mindenképp nagyobb hozzáadott értéket, több jövedelmet biztosítanak, mint az élő állatok eladásából származó bevételek” – nyilatkozta Tánczos. Elmondta, az elmúlt hónapokban, kisvágóhidakat építeni szándékozó székelyföldi gazdákkal, közbirtokosságokkal, szövetkezetek képviselőivel egyeztetve, arra a következtetésre jutottak, hogy a mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelését célzó 123-as intézkedés lehetőségeit is kihasználva, életképes és nyereséges beruházások valósulhatnak meg.

„A jelek szerint a minimális berendezés költsége nem haladja meg a 80-100 ezer eurót, s a húsfeldolgozók számára az is nagy előrelépés lenne, ha lehetőség adódna már létező épületekben berendezni az egyes vágópontokat” – tette hozzá az államtitkár.