|
A tagállamok közül, Románia lehet az egyik fő kedvezményezettje a 2014-2020-as Európai Uniós költségvetési tervezetnek, amennyiben az Európai Bizottság a közeljövőben nem dönt a mezőgazdasági források csökkentése mellett, s tartja magát azon elhatározásához, amely szerint a Közös Agrárpolitikára (KAP) és a regionális politikára – tehát a kohéziós alapokra – fordított kiadási szintet továbbra is magasan tartja, tájékoztat Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár kabinetje.
„Az új uniós költségvetési tervezet értelmében, amely strukturális és kohéziós alapokra 376,02 milliárd eurót, közvetlen agrárkifizetésekre 281 milliárdot, vidékfejlesztésre pedig 89,89 milliárdot ír elő, Románia számára az a kezdeményezés is jó hír, miszerint elsőbbséget élveznek majd a közúti, energetikai és távközlési infrastruktúrák összekapcsolását célzó befektetések. Az ilyen jellegű beruházások kivitelezésére 50 milliárd eurót biztosít az unió (10 millió a kohéziós alapból származna). Ezáltal Romániának lehetősége lesz juttatásait növelni, ami a helyi vidékfejlesztési projektek, a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítása, illetve a fejlesztéspolitikának az ország minden szegletébe való eljuttatása érdekében nélkülözhetetlen” – magyarázta az államtitkár.
A Parlament egyébként egyértelmű felhívást intéz azokhoz a tagállamokhoz, akik a következő, 2014-2020-as uniós költségvetési szintet a 2013-as szinten akarják befagyasztani: azt kérik, hogy ezek a tagállamok egyértelműen nyilatkozzanak, mely uniós programokat vagy projekteket vetnék el. A Parlament ugyanis meg van győződve arról, hogy a már jelenleg betervezett kiadások és kötelezettségvállalások legalább 5%-os költségvetési emelést vonnak maguk után. „Ahhoz, hogy az ország gazdasága talpra álljon, a leadott projektek minősége javuljon, mindenekelőtt az uniós és a hazai támogatási források hatékonyabb felhasználási rendszerének kialakítására van szükség. Ehhez pedig egy stabil költségvetési politika kialakítása elengedhetetlen, annál is inkább mivel az új Pénzügyi Perspektíva előírásai szerint, a támogatások kiutalása nem egyszerűen igénylés útján történik majd, hanem a kedvezményezettek és az Európai Bizottság közötti partnerségen fog alapulni” – mondta el Tánczos Barna.
A finanszírozások megszerzéséhez a régiók és a tagállamok további új, felmérhető fejlesztési feltételeknek is meg kell majd feleljenek, amelyek a szerződéseket egyértelműsítik, tisztázzák. „A bizottság elvárásainak megfelelően nem lesz elég az életképes pályázatok összeállítása, az is számítani fog, hogy a lehívott pénzkeretek mire lettek fordítva, mennyire sikeres a projektek kimenetele” – magyarázta Tánczos, hozzátéve, ezen új normák a román hatóságokat bár új kihívások elé állítják, a befektetések sikere érdekében szükségesek. Az Európai Parlament terve szerint a hét éves keretköltségvetés összértéke is nő, 862,36 milliárdról 1.025,00 milliárdra.
Tánczos Barna államtitkár sajtóirodája |