Románia régiós átalakítási terveit bírálta szerdán az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén Kalmár Ferenc András. A KDNP-s országgyűlési képviselő az Együttélés a 21. századi Európában című napirendi pont vitájában szólalt fel. Utalt arra, hogy a vita tárgyát képező előterjesztés szerint lehetővé kell tenni a bevándorlók vallásának, kultúrájának, identitásának megőrzését.
"Ha ez így van, akkor mi a helyzet az etnikai közösségekkel?" - tette fel a kérdést. Szerinte Európa "asszisztál" ahhoz, hogy egyes országokban asszimilációs törekvések vannak.
Kalmár Ferenc András emlékeztetett arra, hogy Romániában tervek léteznek az ország területi-közigazgatási átszervezésére. Amikor azonban Románia 1993-ban csatlakozott az Európa Tanácshoz, kötelezte magát egyebek közt kisebbségvédelmi politikájának az ET ajánlása alapján történő alakítására - mondta. Márpedig ezen ajánlás szerint az olyan régió demográfiai összetételét, amelyben nemzeti kisebbség lakik, tilos szándékosan megváltoztatni e kisebbség rovására. A KDNP-s képviselő szerint a tervezett változtatások erőszakkal megváltoztatnák a regionális demográfiai összetételt, ami az ET-nek tett román kötelezettségvállalás figyelmen kívül hagyását jelentené.

Kalmár Ferenc András az MTI-nek nyilatkozva külön hangsúlyozta, hogy az együttélés hangsúlyos problémái Európa nyugati, illetve keleti felében eltérő társadalmi törésvonalak mentén húzódnak, és az utóbbi térségben sokkal gyakrabban öltenek nemzeti jelleget. Szerinte az ET parlamenti közgyűlése elé terjesztett vitaanyag csak a kezdet, és célszerű lenne, ha az Európa keleti felében található országok képviselői felvetnék az Európa Tanács fórumán a térségükben tapasztalható nemzeti szembenállások kérdését, a tisztázás és megoldás szándékával.
A napirendi pont vitájában felszólalt Harangozó Gábor MSZP-s országgyűlési képviselő is, aki a romák kirekesztettségére irányította rá a figyelmet.
Szerinte a sérülékeny társadalmi csoportok, különösen a romák problémájának megoldására a "horizontális megközelítés" nem alkalmas. Ehelyett területi alapú megközelítést kell alkalmazni, vagyis azonosítani kell azokat a mikrotérségeket, ahol az ilyen gondok koncentrálódnak, és e területekre összpontosítva kell átfogó válaszokat találni.

Az LMP-t képviselő Kaufer Virág felszólalásában egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy a "második generációs alapjogokként" emlegetett szociális alapjogokat semmiképpen sem szabad "másodrendű alapjogokként" felfogni a politikai és állampolgári alapjogokhoz képest, hanem azokkal egyenrangúként kell kezelni.
Kaufer a politikai akarat fontosságát hangsúlyozta a kirekesztés és a nyomor elleni küzdelemben. Ezen akarat hiányára vezette vissza például a magyarországi roma lakosság nyomorba süllyedését, valamint azt, hogy "egy szélsőjobboldali párt annyi szavazatot kapott, amivel a parlament harmadik legnagyobb pártja lett".

MTI