Székelyföldi települések és a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének tagszervezeteinek együttműködését segítő megállapodást kötött a szövetség és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) - közölte a bonyhádi székhelyű szövetség elnöke hétfőn az MTI-vel. A megállapodást pénteken Marosvásárhelyen írta alá Izsák Balázs, az SZNT elnöke és Csibi Krisztina, a bukovinai szövetség elnöke.
A dokumentummal lehetőséget teremtenek a bukovinai székely szövetség 41 tagja, valamint a székelyek lakta Hargita, Kovászna és Maros megye településeinek a kulturális, a művelődési és a sportegyüttműködést - mondta Csibi Krisztina.

Rögzítették azt is, hogy ezen túl Bonyhádon vagy Madéfalván együtt ünneplik meg a bukovinai székely népcsoport születésnapjaként számon tartott madéfalvi veszedelem évfordulóját - tette hozzá. Madéfalván 1764. január 7-én 400 embert mészároltak le császári csapatok; a vérengzés után a székelyek először Moldvába menekültek, majd bukovinai falvakban telepedtek le.

Mint a szövetség vezetője mondta, a bukovinai székelyeknek nem gyengült az egykori szülőföld iránti a kötődésük, mindig számon tartották szabad székely eredetüket; a megállapodással kézzelfoghatóvá vált a kapcsolat a Székelyföld és a Völgység között, ahol 1945-ben a Bukovinából érkezők letelepedett.
Csibi Krisztina megjegyezte: Székelyföldön ismerik és számon tartják a Bukovinában letelepedett székelységet, ebben nagy szerepe van a néprajztudománynak. A bukovinai székely népcsoport kultúráját már Magyarországra érkezésüktől kezdve, 1941-től szervezetten kutatták, és a gyűjtőmunka az 1960-as években is folytatódott, amikor Romániában tiltották a kutatómunkát - tette hozzá.

A székelyek lakta völgységi települések közül többnek jelenleg is van székely testvértelepülése; Kismányok Zetelakával, Bátaszék Gyergyóditróval ápol kapcsolatot, Kakasd és Tevel pedig szintén székelyföldi partnertelepülést keres - mondta a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke.

MTI