Az ausztriai Kismartonban tartja június 2-4 között kongresszusát az Európai Nemzetiségek Föderatív Szövetsége (FUEN). A rendezvény házigazdája a felsőőrvidéki horvátok szervezete. Megnyitóbeszédében Hans Heinrich Hansen a FUEN elnöke arról szólt, hogy a gazdasági válság kirobbanása óta sok európai állam magába fordult, felerősödött a nacionalizmus, közben pedig a kisebbségi szervezeteknek juttatott és a kisebbségi oktatásra szánt pénzalapok csökkentek. Véleménye szerint párbeszédre van szükség a társadalomban a többség és kisebbség között, ebben tud ernyőszervezetként a FUEN segítség nyújtani.

Az RMDSZ kongresszusi küldöttségét vezető Borbély László politikai alelnök a kisebbségi szervezetek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Különbözőek vagyunk, de együtt kell dolgoznunk az európai kisebbségi jogokért – fogalmazott beszédében Borbély László. A FUEN kongresszusán résztvevő európai nemzetiségek összesen 300 képviselője előtt az RMDSZ politikusa a romániai magyar közösségnek az elmúlt huszonegy évben elért kisebbségi jogi eredményeit ismertette, kitérve 1990 fekete márciusára, amikor egy nyilvánvaló provokáció magyarságellenes pogromot robbantott ki. Megfogalmazása szerint azóta Románia a kisebbségi jogok területén hosszú utat tett meg, ami az RMDSZ jelenlétének köszönhető a helyi önkormányzatokban, a bukaresti törvényhozásban, és amikor lehetőség adódott rá , akkor Románia kormányában. Erős és egységes képviselettel tudtunk sikeresek lenni Romániában, de még számos tennivaló áll a magyar közösség előtt – fogalmazott az RMDSZ politikai alelnöke.

Beszédében Borbély László sikerként könyvelte el a tanügyi törvényben foglalt kisebbségi oktatási jogokat, amellyel húsz éve megfogalmazott kisebbségi követelést sikerült teljesíteni. Ugyanakkor tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy milyen nehézségekbe és nacionalista elutasításba ütközik a kisebbségi törvény elfogadása. Nyilvánvaló, hogy a kisebbségi jogok mindenütt Európában ki vannak téve a nemzeti kormányok kénye-kedvének, az elfogadott vívmányokat egy új politikai többség könnyen megsemmisítheti. Erre a szlovákiai nyelvtörvény intő példa. Mindannyiunk közös célkitűzése egy olyan európai kisebbségi keretszabályozás megteremtése, amely hosszútávon szavatolja az őshonos nemzeti kisebbségek jogait. – hangsúlyozta Borbély László. Az RMDSZ a kongresszuson javasolta a FUEN-nek, hogy közösen a Szövetséggel és az Európai Unió nagy kisebbségi szervezeteivel az európai kisebbségi keretszabályozás megteremtését tekintse legfontosabb feladatának. Európa nagyon érzékeny a gazdasági bevándorlók által jelentett kihívásokra. Mi azt akarjuk, hogy a több száz éve ugyanazon a vidéken élő európai kisebbségeket is figyelem övezze. Mi ezer éve élünk Erdélyben, miközben a határok több alkalommal változtak a fejünk fölött - tette hozzá a politikai alelnök.

A javaslat értelmében a FUEN kezdeményezi a Lisszaboni Szerződés által megteremtett európai állampolgári kezdeményezés eszköz hasznosítását az önrendelkezést is magába foglaló európai kisebbségi keretszabályozás megalkotására. Az RMDSZ áprilisi SZKT-ján úgy döntött, hogy konzultációt kezdeményez és cselekvési tervet dolgoz ki az európai kisebbségi keretszabályozás megteremtésére és ennek érdekében felhasználja az állampolgári kezdményezés nevű új politikai eszközt. A két héttel ezelőtt megalakult Külügyi Tanács döntött arról, hogy az RMDSZ, Európa legnagyobb kisebbségi szervezeteként a kérdésben határozatot javasol a FUEN kongresszusára, a szervezet szerepvállalását kérve a kezdeményezés elindításában.

Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke megköszönte és üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését, méltatva annak fontosságát és elismerve azt, hogy ez nagyon nagy kihívás az általa vezetett szervezet számára. A kérdésben az RMDSZ előterjesztését követően a FUEN közgyűlése holnap (június 3.) délután dönt.

A FUEN Kismartonban tartott kongresszusán az RMDSZ-t Borbély László politikai alelnöke, Sógor Csaba EP-képviselő, Vincze Loránt nemzetközi titkár és Jakab Adorján a MIÉRT főtitkára képviselik.

RMDSZ.ro/Cornel Putan-fotó