Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, kulturális és örökségvédelmi miniszter jelen volt és beszédet mondott a majtényi-síkon megrendezett, a szatmári béke 300 éves évfordulója alkalmából szervezett emlékünnepségen. A kuruc emlékmű körül a nagyecsedi lovas klub és a szilágysomlyói cserkészek tagjai alkottak díszőrséget, jelen voltak Szatmár megye hivatalosságai, Csehi Árpád, a Megyei Tanács elnöke, parlamenti képviselők és szenátorok, kismajtényi és domahidai közösségek képviselői valamint a testvértelepülések hivatalos küldöttségei.

Kelemen Hunor ünnepi felszólalásában elmondta, a 300 évvel ezelőtti fontos történelmi pillanatról sokáig vitáztak a történészek, hogy valóban békekötés volt-e vagy árulás?

„Számunkra ennél sokkal fontosabb ma, hogy ez az esemény is történelmünkhöz, múltunkhoz tartozik. A kordokumentumokat, Rákóczi emlékiratait olvasva levonhatjuk a következtetést, hogy nagy fejedelmünk ugyan nem fogadta el és nem értett egyet Károlyi gróf békekötésével, ennek ellenére pozitív hangvételben emlékezik meg róla. Minden szabadságharcnak békekötés a vége, a szabadság eszménye azonban továbbra is megmarad” – fejtette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, a szatmári béke megkötése után a magyar nemzet ismét esélyt kapott a fejlődésre, az építkezésre, Magyarország magyar maradt.

„Amikor ilyen történelmi eseményre emlékezünk, akkor egyetlen tanulságot vonhatunk le elődeink cselekedeteiből: bármilyen vita, véleménykülönbség van is köztünk, az igazán fontos pillanatokban, a nagy, nemzeti kérdésekben összefogásra van szükség. A pillanat felismerésének a bölcsességére van szüksége az erdélyi magyar közösségnek is, ha ezzel rendelkezünk, akkor van jövője itthon a magyarságnak” – jelentette ki az RMDSZ szövetségi elnöke.

A szatmári béke a magyarországi szabadságharcok egyik legjelentősebbikét, a Rákóczi-szabadságharcot lezáró megegyezés. A csatavesztések hatására a köznemesség nagy része elfordult a szabadságharctól. Az ellenféllel tárgyaló Károlyi Sándor és követői Szatmáron megegyeztek a császáriak főparancsnokával, elfogadták a végleges békeszöveget, és a kuruc ezredek április 30-án, a majtényi mezőn letették a fegyvert. A szatmári békében Bécs ígéretet tett a magyar rendi alkotmány és a vallásszabadság helyreállítására. Rákóczinak a szatmári béke háromheti időt adott a hűségeskü letételére, ő azonban inkább a száműzetést választotta.

(rmdsz.ro)