Frunda György, a szenátus emberjogi bizottságának elnöke állítja, hogy alkotmányellenesek az ANI-törvény képviselőházi módosításai, Romániát kárpótlásra ítélik majd visszaélés miatt és leszögezte, nem vesz részt a szenátus ülésein. Frunda György egy hétfőn kiadott közleményben szögezi le, úgy döntött nem vesz részt sem a jogi és emberjogi bizottságok összevont ülésén, sem a szenátus plénumának augusztus 24-re összehívott vitáján. Véleménye szerint „a képviselőház nem tartotta tiszteletbe az alkotmányt az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) törvényének elfogadási procedúrája során”.

„Valójában ennek a fórumnak tiszteletbe kellett volna tartania az ANI-törvény szenátus által június 30-án elfogadott változatát és az Alkotmánybíróság július 19-én kiadott 1018-as számú döntését, csak azokat a cikkelyeket változtathatták volna meg, amelyeket alkotmányellenesnek ítélt az Alkotmánybíróság. A mostani alkotmányellenes döntés és az ANI-törvény utolsó formája oda vezet, hogy a vizsgált személyek esetében a román és az európai bíróságok egyaránt visszaélést állapíthatnak meg, Romániát kártérítések kifizetésére ítélik, és a belső törvénykezése megváltoztatására” – állítja Frunda.

Álláspontja szerint „az ítélőtáblák mellett létrehozott vagyonvizsgáló bizottságok különleges bírósági intézménynek tekinthetők, két bíróból és egy ügyészből állnak majd, és vitathatatlan bíráskodási feladatuk lesz”.

„Ez a tény ellentmond az ANI meghatározásának is, amely a 144/2007-es törvény szerint egy autonóm adminisztratív hatóság, amely kimondottan adminisztratív és nem bírósági feladatokat lát el” – fejti ki az RMDSZ szenátor.

Frunda állítja, a vizsgált személyek nem bizonyítható eredetű javainak elkobzása ellentmond az Alkotmány 8-as bekezdése 44-es cikkelyének, amely értelmében csak bűn elkövetése esetén lehet elkobozni vagyont. Az RMDSZ-es szenátor kifejti: ezen okokból és Traian Băsescu államelnök és a kormány egyes tagjainak túlzott nyomásgyakorlása miatt úgy döntött, hogy „a politikai tiltakozás jeleként” nem vesz részt sem a bizottsági, sem a plénumbeli vitán.

„Nem szabad elfogadni egy alkotmányellenes, működésképtelen, diszkriminatív törvényt csak azért, hogy Brüsszelben jelenthessék, hogy elkészültek a házi feladattal. Nem ez a korrupcióellenes harc módja. Állítom, hogy alkotmányos szempontból csak a szenátus által elfogadott törvény kihirdetése a járható út, és sürgősségi eljárással el kell majd fogadni erkölcsi feddhetetlenségi törvénykönyvet, amely közös nevezőre hozza az EB elvárásait az Alkotmány előírásaival és az Európai Emberjogi Bíróság elvárásaival” – tette hozzá Frunda.

A szenátor reménykedik abban, hogy „az a 115 szenátor, aki kevesebb mint két hónappal ezelőtt elutasították az ANI törvénye ezen változatát, elég erős és tisztességes lesznek, és fenntartja június 30-i álláspontját”. A szenátus jogi és emberjogi bizottságai múlt kedden elfogadták az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségre (ANI) vonatkozó törvényt a képviselőház által jóváhagyott formájában, de a jogszabály hatásköréből kivonták a szakszervezeti vezetőket. Frunda György szenátor, az emberjogi bizottság elnöke nem vett részt az ülésen.

Az ANI-törvényt egy nappal korábban fogadta el a képviselőház, visszatette a jogszabályba a szenátus által korábban kivett cikkelyeket.

(Mediafax/Nyugati Jelen)