Sürgősen zárja le a horvát csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unió - szorgalmazta Orbán Viktor csütörtökön Brüsszelben az Európai Parlamentben, a Nyugat-Balkán európai integrációjáról rendezett tanácskozáson. Az unió soros elnökségét adó Magyarország miniszterelnöke szerint Horvátország lehet az élő bizonyíték arra, hogy az európai perspektíva a térség számára kézzelfogható és valóságos, hogy a térséget éppen ezzel a perspektívával lehet stabilizálni. Orbán Viktor határozottan elutasította azokat a politikai spekulációkat, amelyek a horvát tárgyalások lezárását időben össze akarják csúsztatni Szerbia tagjelölt státusának megadásával. Szerinte ez "rendkívül veszélyes kombináció", nem csak Horvátországra és Szerbiára, hanem az egész EU-ra nézve.

"Különböző dolgokat nem szabad összekapcsolni. Ha ezt megtesszük, ez alá fogja ásni az Európai Unió hitelességét. (...) Ha erre az ösvényre lépünk, akkor hibázni fogunk, mert akkor majd más államok, a szerbek felvétele is összekapcsolódik valamilyen politikai feltétellel, amelynek semmi köze sincs a felkészülési teljesítményhez" - mondta, és úgy vélekedett, hogy ez belerántaná az uniót "egy káros nemzetállami érdekharcrendszerbe".

A miniszterelnök leszögezte a magyar elnökség álláspontját, miszerint "a tárgyalások lezárása és a felvétel csak és kizárólag az érintett ország teljesítményének függvénye".

Montenegróról, mint az egyik uniós tagjelölt országról szólva Orbán Viktor megállapította: európai érdek, hogy a csatlakozási tárgyalások minél hamarabb érdemben megkezdődhessenek. "Ez igaz Szerbiára is" - tette hozzá. Szükségesnek mondta, hogy minél korábban odaítéljék Szerbiának a tagjelölti jogállást, és - ha lehet - minél gyorsabban megkezdjék vele is a tárgyalásokat.

Macedóniát illetően abszurditásnak nevezte, hogy az ország elnevezése körüli vita miatt nem lehet elkezdeni a tárgyalásokat. A volt jugoszláv tagköztársaságot Görögország - amelynek szintén van egy Macedónia nevű tartománya - történelemértelmezési okokból nem hajlandó elfogadni Macedónia néven. A magyar kormányfő azt javasolta, hogy az Európai Unió minél hamarabb lépjen túl ezen a helyzeten. Szerinte nem szerencsés már a tárgyalások megkezdése előtt ilyen politikai feltételt támasztani.

A magyar elnökség Albániával is szorgalmazza a tárgyalások minél korábbi megkezdését. Ennek halasztása Orbán szerint tovább rontja az ország belpolitikai stabilitásának esélyét.

A magyar miniszterelnök sajnálattal állapította meg, hogy Koszovó esetében pusztán az európai távlat fenntartására lehet vállalkozni, és egyelőre realitásként kell együtt élni azzal a ténnyel, hogy az EU és Koszovó között nem jöhet létre szerződéses kapcsolat, mert nem minden EU-tag ismerte el eddig Koszovót.

Bosznia-Hercegovinát Orbán Viktor a térség és az EU legnagyobb kihívásának nevezte. "Ez az ország komoly bajban van. Az is előfordulhat, hogy bennünket is maga mellé húzhat a bajba" - fogalmazott a kormányfő. Hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina stabilizálása, problémáinak megoldása csak a szomszédok sikeres csatlakozási példáin keresztül várható, csak ezek a példák tarthatják az országot "az európai ösvényen".

Orbán Viktor kiemelte, hogy az EU bővítése és az integráció elmélyítése egymást erősítő folyamat lehet, miként az volt Közép-Európa csatlakozásának esetében is. Az unió az akkori bővítéssel új növekedési potenciálra tett szert, és gyarapodott. Közép-Európa ma az EU egyik fontos növekedési motorja, és "európai jelentőségű ipari kapacitásmegtartó ereje van" - emelte ki a magyar kormányfő. Egyebek közt ezzel érvelt amellett, hogy a nyugat-balkáni térség ne maradjon "fehér folt vagy fekete lyuk" Európa térképén.

(MTI)