Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter lett az RMDSZ politikai alelnöke, Kovács Péter eddigi ügyvezető alelnök pedig a szövetség főtitkárává vált szombaton, miután ezekre a tisztségekre megválasztotta őket szombaton, Kolozsváron a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Mindkét politikust Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke javasolta e tisztségekbe.

A szavazáson Borbély László 115 támogató és 9 ellenszavazatot kapott, Kovács Péter megválasztását pedig 113-an támogatták, 11-en ellenezték. A jelenlegi felállásban utolsó ülését tartó SZKT-n Kelemen Hunor szövetségi elnök megköszönte a képviselők 4 éves munkáját, kiemelve, hogy az SZKT a Szövetség legfontosabb döntéshozatali testülete, az itt elfogadott határozatok mentén alakította és fogalmazta meg álláspontját az RMDSZ a Parlamentben és a Kormányban. Az Alapszabályzat szerint az SZKT következő ülésére július elején kerül sor, akkor már új tagsága lesz a Szövetség legfontosabb döntéshozatali testületének.

Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolójában elmondta, a kongresszus óta eltelt időszakban sok minden történt, nem volt unalmas ez a periódus.

„Először is aláírtuk a koalíciós protokollumot, amely gyakorlatilag a 2009-es koalíciós egyezség lebontott és határidőket tartalmazó cselekvési terve a 2011-2012-es időszakra, és a törvényhozási és kormányzási prioritásokat tartalmazza. Külön kiemelném a kisebbségi törvényt, amelynek a sorsa 2006 óta húzódik. Akkor közvitára bocsájtottuk, azóta mindenki elmondta az érveit mellette és ellene, véleményezte a Velencei Bizottság, megbukott a Szenátusban és évek óta a Képviselőház szakbizottságaiban várja a jobb időket. Ezt a vitát most már le kell zárni, a protokollum mellékletében leszögezett határidő szerint a tavaszi parlamenti ülésszak végéig ezt a jogszabályt el kell fogadni. Ez lesz a koalíció első próbatétele, meglátjuk, hogy létezik-e elegendő politikai akarat és többség a számunkra fontos törvények és intézkedések elfogadására. A koalíciós egyezség másik fontos pontja a fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó jogszabály. Szándékunk szerint úgy kell lefolytatni a közvitát a parlamentben, hogy a létrej
övő, új törvény minden erdélyi magyar közösség számára előnyös legyen. Szintén fontos jogszabály a választási törvény. Megállapodásunk szerint a tavaszi ülésszak végéig módosítjuk a helyi választási törvényt. Terveink szerint egyfordulóssá válik a polgármester-választás, a polgármester a testületnek a tagja lesz illetve szavazati jogot is kap. Ezzel a módosító javaslattal kapcsolatosan még vannak alkotmányos aggályok, de ezek megvizsgálása után módosíthatjuk ezt a törvényt. Én úgy látom, hogy a koalíciós megállapodásba foglaltak elfogadására egyelőre van politikai akarat és többség is. Szólnom kell még a munkatörvénykönyv ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról, amely gyakorlatilag a március 15-én történtek vitájának a rabjává vált. Fontos volt ez az esemény, mert azt látjuk, ebben az országban még nem dőlt el semmi végérvényesen, a kisebbségi jogok területén megfordulhat az irány. Rajtunk múlik, a mi politikai egységünkön és bölcsességünkön, hogy merre haladnak a dolgok. A képviselőházban a múlt héten egyetlen szavazaton múlt, hogy nem fogadtak el egy olyan határozatot, amely elítéli a március 15-én történteket. Ennek a tanulsága az, hogy ha az RMDSZ nincsen ott a Parlamentben, akkor egyrészt a magyar közösség érdekeit nem védi meg egyetlen román párt sem, másrészt, ha a Parlamentben megérzik a „vér szagát”, akkor számíthatunk arra, hogy egymás után születnek az olyan törvénykezdeményezések, amelyek révén múlttá válik mindaz, amit az elmúlt 21 évben elértünk a kisebbségi jogok területén.”

Kelemen Hunor beszámolójában kitért az RMDSZ-re váró, legfontosabb feladatokra: felkészülés a területi szervezetekkel közösen az Erdélyi Konzultációra, amely során több százezer embert megkérdeznek arról, hogy mit várnak el az érdekvédelmi szövetségtől, felkészülés a népszámlálásra és a jövő évben sorra kerülő önkormányzati választásokra. A szövetségi elnök ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy egy héttel ezelőtt tett egy gesztust, meghívta Tőkés Lászlót a Mátyás-szoborcsoport újraavatására: „Felkértem Tőkés Lászlót, mondjon beszédet az ünnepségen, ő ezt szívesen elfogadta. Hétfőn pedig arra ébredtünk, hogy Tőkés László magyarországi elszámoltatási biztosokat akar idehozni. Határozottan visszautasítom, hogy ilyen inszinuációknak tegye ki kollégáimat, és még egyszer leszögezem, az RMDSZ soha nem kapott pénzt egyetlen magyar kormánytól sem. Azok az alapítványok pedig, amelyek a magyarországi támogatásokat intézték, a román-magyar kormányközi megállapodás szerint minden évben elszámoltak a pénzzel, soha semmil
yen kifogás nem merül felt tevékenységük ellen. Az ilyen rágalmakat visszautasítjuk, ezzel együtt pedig zárnunk kell sorainkat. Most nincs széthúzásra idő a szervezetben!”

Az SZKT a szövetségi elnök politikai tájékoztatója és a hozzászólások után szavazott a politikai alelnök és a főtitkár személyéről. Kelemen Hunor Borbély Lászlót és Kovács Pétert javasolta a tisztségekre, őket az SZKT titkos szavazással el is fogadta.    

Harmadik napirendi pontként a szövetségi elnök beterjesztette az SZKT elé az „Európai szintű politika a nemzeti közösségek védelme érdekében” nevű határozatot, amelynek célkitűzése egy olyan Európai Uniós kisebbségi keretszabályozás elfogadtatása, amely az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének és közösségek széles körű jogait tartalmazza az önrendelkezéstől - beleértve az Európai Unióban meghonosodott autonómiaformák alkalmazhatóságát - a nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogokig. A határozat értelmében a szövetségi elnök egy munkacsoportot bíz meg azzal, hogy széles körű konzultációt kezdeményezzen a témában a Kárpát-medencei magyar érdekképviseleti szervezetekkel és pártokkal, valamint az Európai Unióban élő őshonos nemzeti kisebbségek szervezeteivel. A konzultáció eredményeként összeállított cselekvési terv alkalmazása során az állampolgári kezdeményezés jogintézményére is számít az RMDSZ.

Az ülésen felszólalók az egység megtartásának és a közelgő választásokra való felkészülés fontosságát emelték ki, de többen fejezték ki elégedetelnségüket a magyar kormány RMDSZ-el szembeni magatartása miatt is.

Borbély László elítélte Tőkés László azon nyilatkozatát, hogy a magyar kormány tartson kivizsgálást a támogatások felhasználását illetően. A politikai alelnök elfogadhatatlannak tartja, hogy Tőkés akadékoskodása miatt az Iskola Alapítvány nem tudja kiírni a támogatási pályázatokat, és ennek több ezer erdélyi magyar diák látja kárát. Még elmondta, két üzenetet fogalmaz meg, az egyik szerint hatékonyabban kell megszólítani a magyarságot, a másik kijelentésében felszólította a PDL-t, mielőbb oldják meg belső konfliktusaikat, hogy elkezdődhessen a koalíciós protokollumban foglaltak megvalósítása.

(rmdsz.ro)