Markó Béla több mint két évtizedes munkássága nélkül a magyar demokratikus nyilvánosság Romániában, Erdélyben szegényebb lenne és kevésbé lenne szabad. Vannak politikusok, akik nem azért támogatják a sajtót, hogy az ő arcképük legyen a címlapon, hanem mert tisztában vannak azzal, milyen óriási jelentősége van annak, hogy a sajtó működjön és ne a politika játékszere legyen. Markó Béla azok közé tartozik, akik tisztában vannak azzal, hogy a sajtó csak akkor lehet felelős, ha szabad – jelentette ki szombaton, Marosvásárhelyen Földes György, a magyarországi Szabad Sajtó Alapítvány elnöke azon a rendezvényen, amelyen átnyújtotta Markó Bélának az Alapítvány Szabad Sajtó Díját.

A rangos kitüntetést 1994. óta minden évben azoknak a közéleti személyiségeknek adják, akik munkásságuk révén jelentősen hozzájárultak a vélemény- és sajtószabadság fenntartásához, kiteljesítéséhez: az RMDSZ volt elnöke mellett, ezévben Martin Schultz, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának német vezetője is Szabad Sajtó Díjban részesült.  

Az alapítvány elnöke - aki a Politikatörténeti Intézet vezetője - és Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus is egyaránt úgy értékelte, Markó Bélát nemcsak politikai tevékenysége, hanem évtizedes szerkesztői, irodalmi és közírói munkássága is külön érdemessé teszi a díjra. Földes György közölte: a kitüntetést minden évben március 15-én, a budapesti Pilvax kávéházban adják át, de mivel Markó Béla nem lehetett jelen a rendezvényen, fontosnak tartotta, hogy a kitüntetést Erdélyben, személyesen adhassa át az írónak. 

- Nem elég deklarálni a vélemény- és sajtószabadságot, de biztosítani is kell a vélemény nyilvánítás eszközeit, hogy az valóban eljuthasson mindenkihez: e tekintetben sokat léptünk előre Erdélyben, de még nem eleget – jelentette ki Markó Béla a rendezvényen.   

Az író úgy értékelte: az értelmiség politikai, közéleti szerepének, felelősségének nagy hagyománya, múltja van.”Különösen az erdélyi értelmiséginek valamiképpen polihisztornak kell lennie. Ez hagyomány és örökség: nem vagyunk annyira gazdagok, hogy úgy tartsuk, ellentmondás van a politika és más olyan foglalatosságok között, amelyek a közösség számára fontosak – mutatott rá Markó Béla, aki leszögezte: nem elég kinyilvánítani a sajtószabadságot, azt, hogy véleményéért senki semmilyen megtorlásban nem részesül, de biztosítani is kell a véleménymondás szabadságát és intézményeit. „Hiába van véleményszabadság, ha nincsenek meg ennek a szabad intézményei, amelyek sem gazdasági, sem más szempontból nincsenek kiszolgáltatva tőlük idegen, külső erőknek, hogy ezáltal üres szó maradjon a sajtószabadság. Az elmúlt 2o évben az erdélyi magyar politikának nagy felelőssége volt abban, hogy a magyar sajtó a magyar véleménymondás intézményeinek biztosítsa a lehetőséget úgy is, mint közszolgálati televízió és rádió, úgy is, hogy a magán intézmények szabadon és akadálymentesen működjenek” – hangsúlyozta Markó Béla, aki arra is felhívta a figyelmet: a sajtószabadság nem lehet sem jobboldali sem baloldali, hiszen a demokrácia alaptétele, hogy mindenki egyenlő módon megnyilvánulhat szabadon, vagy senki sem.

(rmdsz.ro)