Az elmúlt húsz év küzdelmeiben kikristályosodott a teljes önazonosságunk: az, hogy mi nemcsak magyarok, hanem erdélyiek, erdélyi magyarok vagyunk. Ez az identitás annak a kettősségnek a felválallását jelenti, hogy miközben minél szervesebben akarunk illeszkedni a magyar nemzet egészébe, aközben ragaszkodunk az önállóságunkhoz, hiszen csak önállóan tudjuk megvédeni mindazt, amit felépítettünk – jelentette ki Markó Béla csütörtökön tartott könyvbemutatóján. 
Az író-politikus “Kié itt a tér”, és “Az erdélyi macska” című, a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál megjelent köteteit ezúttal Csíkszeredában, valamint Csíkszentmártonban mutatták be.

„A címszavak vagy úgy írnak Markó Béláról, mint költő, vagy úgy, mint politikus. Az előbbi értelmiségi létet takar, az utóbbi pedig közéleti tevékenységet. A kettő között igen lényeges különbség van. Az alkotó ember egy sorompóit felemelő társadalomban voltaképpen szabad, úgy gondolkodik, beszél vagy ír, ahogyan akar. A politikus ezt nem teheti meg, ő ugyanis az intézményi és jogi korlátokon túl sem feledkezhet meg arról, hogy rendszerint nem azonos jellemzőjű, hanem különbözőképpen rétegződött kisebb-nagyobb közösségekhez szól, és mindannyiuk számára meg kell találni az őket összefűző szálakat. A dolgok természeténél fogva még létezik egy igen nagy különbség. Miközben a költő az egyénnel, az emberrel, annak belső világával foglalkozik, addig a politikus sohasem tekinthet el az állandóan változó külső tényezőktől. Nem látszólagos és felszínes ellentmondások ezek, mivel jómagam is találkoztam velük, amikor Markó Béla akár lírai, akár prózai, akár publicisztikai, akár nemzeti vagy nemzetiségi vagy éppen történelmi vonatkozású írásait olvastam, netán a politikai beszédein töprengtem. Mindig eszembe jutott ez a kettősség” – emelte ki a Markót Bélát méltató Székedi Ferenc újságíró.

A Kié itt a tér (Válogatott közéleti cikkek és előadások 1991–2009.) című kötet a szerző közéleti pályájának legfontosabb állomásait mutatja be, a könyvbe válogatott megnyilatkozások, tanulmányok, előadások, esszék a felelősségről szólnak.  – A mi húszesztendős küzdelmünk gyakorlatilag az identitásról szól, arról az igényünkről, hogy szabadon kifejezhessük identitásunkat, ezt az identitást azonban nagyon pontosan meg kell fogalmaznunk. Létezik az a megközelítés, miszerint egyszerűen  magyarok vagyunk, húsz év alatt azonban kikristályosodott a teljes identitásunk: az, hogy mi erdélyiek, erdélyi magyarok vagyunk – mondta az író, aki szerint ez a sajátos identitás annak a kettősségnek a tudatos felvállalását jelenti, hogy miközben minél szervesebben illeszkedni kívánunk a magyar nemzetbe, azt is tudjuk, hogy önállóak kell maradjunk, hiszen csak önállóan vagyunk képesek szembenézni az itthoni valósággal kihívásokkal.

„Ez a könyv elsősorban azt bizonyítja, hogy a kilencvenes évek elején, eszközök és célok dolgában talán naivabbak voltunk mindannyian, de akkor is ugyanazt gondoltuk, mint ma, a politikai egységről, a románokkal való partneri viszonyról, az autonómiáról. Értse és értelmezze ki-ki úgy, ahogy szíve és esze diktálja, de ezt a következetességet nem vitathatja el tőlem és tőlünk senki” – jegyzi meg a Markó Béla a legújabb kötete fülszövegében.

Az író arról is beszélt: választania kellett az írói és a politikusi lét között, hiszen tapasztalata és meggyőződése szerint a két alapállás nem összeegyeztethető. - Aki politikára vállalkozik, annak tudnia kell azt, hogy ez teljes embert kíván: “részmunkaidőben” nem lehet érdekképviseletet ellátni – mutatott rá.

(rmdsz.ro)