Európa 10-12 millió roma lakosán segítenének azok a kötelező erejű, uniós szintű minimális normák, amelyek javítanák a munkahelyekhez, az oktatáshoz, és a lakhatáshoz való hozzáférést - jelentették ki EP‑képviselők szerdán. A Parlament állásfoglalása, amely az Európai Bizottság készülő romastratégiájára is hatással kíván lenni, az alapjogok határozottabb védelmét és az uniós támogatások jobb felhasználását is szorgalmazza.

A romákat módszeres diszkrimináció sújtja, "elfogadhatatlan mértékű kirekesztéssel", az emberi jogok megsértésével, súlyos megbélyegzéssel kell szembenézniük, és diszkrimináció éri őket a köz- és a magánéletben egyaránt - mutat rá az állásfoglalás, amelyet 576 igen, 32 nem és 60 tartózkodás mellett fogadott el szerdán a Parlament.

Járóka Lívia magyar, néppárti képviselő, a téma parlamenti jelentéstevője a szavazás előtti vitán elmondta: "A jelentés nagy előrelépés egy uniós politika kialakítása felé, mely a kontinens legnagyobb etnikai kisebbsége szegénységét és társadalmi kirekesztését enyhítené. Ez a közösségi szintű stratégia a hangsúlyt a munkához, lakhatáshoz, egészségügyi szolgáltatásokhoz és oktatáshoz való alapvető jogok megvalósítására kell, hogy helyezze."

Kiemelt területek

A képviselők meghatározták azokat a kiemelt területeket, ahol a romák integrációjához a legtöbb teendőre lesz szükség a helyi, a nemzeti és az uniós hatóságok részéről. A Bizottságnak menetrendet kell készítenie a prioritások megvalósításához szükséges kötelező uniós minimális normák bevezetésére is. A kiemelt fontosságú területek között szerepel az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügy. Az Európai Bizottságnak meg kell határoznia azokat a feltételeket is, amelyek alapján a jól teljesítő tagállamok teljesítményét elismerheti, az előírásokat be nem tartókat pedig szankcionálhatja.

A feketemunka elleni küzdelem, a romák foglalkoztatása a közigazgatásban, a roma tanárok számának növelése és annak biztosítása, hogy a roma gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak; ezeknek a feladatoknak a megoldását szintén a tagállamoktól és a Bizottságtól kéri a Parlament.

Alapvető jogok

A romák több tagállamban is tapasztalható, "megkérdőjelezhető hazatelepítésének" gyakorlata "félelmet és aggodalmat váltott ki a romák között, és aggasztó mértékűvé növelte a rasszizmust és diszkriminációt" - hívták fel a figyelmet a képviselők.

Az uniós stratégiának foglalkoznia kell az alapvető jogok megsértésének minden formájával, köztük "a diszkriminációval, a szegregációval, a gyűlöletbeszéddel, az etnikai alapú megkülönböztetéssel, az ujjlenyomatok jogellenes rögzítésével, a jogellenes kilakoltatással és kiutasítással". A helyi hatóságok, az igazságügyi szervek, a rendőrség és a roma közösség közötti párbeszédre is szükség van ahhoz, hogy meg lehessen szüntetni a diszkriminációt az igazságszolgáltatásban, és küzdeni lehessen az etnikai alapú megkülönböztetés ellen.

Az uniós támogatások jobb felhasználása

Az Európai Parlament a már létező roma munkacsoport felügyelete alatt olyan uniós szervek létrehozását szorgalmazza, amelyek gondoskodnának arról, hogy az uniós támogatások a jó helyi kezdeményezéseknek jussanak, és időben azonosítsák és jelentsék, amennyiben az alapokat nem megfelelően használják fel.  Emellett bővíteni kell az uniós alapok körét, hogy a fejlesztések mellett a közszolgáltatások javítását célzó projektek is részesülhessenek belőlük. A kohéziós politikában pedig célzott forrásokat kell elkülöníteni a stratégia támogatására.

Következő lépések

A Bizottság várhatóan április 5‑én ismerteti a romák integrációjának uniós stratégiáját, az Európai Tanács pedig a június 24-i ülésén fogadhatja el azt. A romaintegráció a magyar uniós elnökség egyik prioritása is.