Közel harmincezer honosítási kérelem érkezett az eljárás január 3-i indulása óta - mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén a Parlamentben. Semjén Zsolt értékelése szerint a közigazgatás felülmúlta önmagát, szakmailag hibátlanul, kiemelkedő empátiával folyik a honosítási kérelmek fogadása és az ügyintézés. A miniszterelnök-helyettes a bizottság ülésén kifejtette: napi közel nyolcszáz kérelem érkezik, s az eddig befutott közel harmincezer kérelem közül mintegy négyezer feldolgozása már befejeződött.

Március 14-én elkezdődik  az állampolgárság kiadása és elindulnak az eskütételek - tette hozzá  Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes megerősítette, az  állampolgársági törvény nem diszkriminatív, mert nem tartalmaz etnikai  kitételt, és mindenben megfelel az uniós országok gyakorlatának. A  jogszabály a román állampolgársági törvény mintájára született, s ha  Románia havi 10 ezer útlevelet adhat ki a Moldáviában, és a világon élő  románság számára, akkor senki nem szólhat egy szót sem, ha Magyarország a  határon túli magyarság tekintetében hasonlóan cselekszik - mondta.

Kiemelte:  az egyszerűsített honosítási eljárás miatt nemhogy nem lett feszült a  viszony körülöttünk lévő országokkal, hanem sosem voltak ilyen jók a  kapcsolatok.

Szlovákia tekintetében vannak problémák, de  Magyarország törekszik a párbeszédre, és gondok nem a szlovák néppel  vannak. Megkockáztatta, ha korábban jobbközép kormány lett volna,  feltehetőleg nem született volna meg a szlovák ellentörvény sem.  Ugyanakkor hozzátette: az állampolgárság minden állam belügye, és azt  üzente a felvidéki magyaroknak, ne féljenek, Magyarország semmilyen  adatot nem szolgáltat ki az állampolgárság tekintetében. Megjegyezte:  minden Magyarországon élő szlovák minden nehézség nélkül felveheti a  szlovák állampolgárságot.

A kereszténydemokrata  kormányfő-helyettes Romániát illetően semmilyen problémát nem látott,  itt zökkenőmentes az eljárás. Szerbiával kapcsolatban óriási  előrelépésnek nevezte a kulturális autonómia megvalósulását, s  megjegyezte, hogy az állampolgárság elé semmilyen nehézséget nem  gördítenek. Kitért ugyanakkor arra, hogy üdvös lenne, ha a belgrádi  kormány visszaadná az anyakönyveket a magyar katolikus és református  egyháznak.

Ukrajnában vannak jogi problémák, mert ott elméletileg  nem ismerik el a kettős állampolgárságot, de ez nem a magyarok, hanem a  Dnyeper menti oroszok miatt van így - mondta, kiemelve: az  állampolgárság kiadása itt is zökkenőmentes. Hozzátette: természetesen,  attól, hogy egy ottani magyar felveszi a magyar állampolgárságot, attól  rá Ukrajnában még az ukrán törvények vonatkoznak.

Semjén Zsolt  beszélt arról is, hogy a magyar nemzet államhatárokon kívüli része  "fokozottan kitett" az asszimilációnak, és a helyzet rosszabb, mint  amilyennek látszik. Kiemelte: ezt a folyamatot csak a hagyományos  eszközökkel, támogatási formákkal nem lehet megfordítani, erősebb  impulzust kell adni, ami nem lehet más, mint a teljes jogú  állampolgárság megadása. A magyar nemzet Szent István óta közjogi  nemzet, és a közjog mindig meghaladta a szorosan vett etnikai határokat -  fogalmazott.

Potápi Árpád a testület fideszes elnöke jelezte: azt  tervezik, hogy minden olyan területre ellátogatnak majd, ahol magyarok  élnek.

Szili Katalin, a testület független alelnöke úgy  fogalmazott: a testület létrejötte jó lehetőséget kínál a nemzeti  értékek folyamatos figyelemmel kísérésére. A kormányfő helyettesétől azt  kérdezte, az eskütételek lebonyolítása hogyan történik majd a jövőben.  Semjén Zsolt válaszában elmondta, hogy az a személyes álláspontja, az  esetleges provokációkat elkerülendő, kisebb csoportokban a  nagykövetségeken, konzulátusokon történjen az eskütétel.

Stágel  Bence, KDNP-s képviselő a fiatalok által igényelt állampolgársági  adatokat kért Semjén Zsolttól, aki erre ígéretet is tett.

Szávay  István (Jobbik) azt mondta, hogy e témában konstruktív ellenzékként  kívánnak viselkedni. Ehhez azonban jó, ha konstruktív kormánypárt is  tartozik - jegyezte meg. A jobbikos politikus a miniszterelnök-helyettes  véleményét osztva, a mindenkinek járó egyforma szavazati jog mellett  tette le a voksát.
(MTI)