Európa egységesebbé tételének folytatását, a nemzetközi gazdasági válság elleni közös fellépést és az Európai Parlament befolyásának további növelését tartotta a jövő legfontosabb feladatainak Jerzy Buzek, az EP elnöke a strasbourgi plenáris ülésen csütörtökön elmondott búcsúbeszédében. A korábbi lengyel kormányfő a hagyományoknak megfelelően két és fél év után, a tervek szerint január 17-én adja át helyét utódjának, aki minden bizonnyal Martin Schulz jelenlegi szocialista frakcióvezető lesz. Az EP-ben kialakult szokások szerint egy-egy ötéves képviselői periódust két elnök között osztanak fel.     Az EP keleti blokkból érkezett első elnöke most egyebek között arra hívta fel a figyelmet: az Európai Unió óriási emberi, gazdasági és kulturális potenciált jelent, de ezt csak akkor tudja kihasználni, ha egységes.

Azt kérte a képviselőktől, hogy legyenek hűek a két éve életbe lépett, fontos intézményes változásokat hozó Lisszaboni Szerződéshez, és elsősorban a közös Európa érdekében cselekedjenek. Európa országai és gazdaságai egymásra utaltak - hangoztatta.

Jerzy Buzek emlékeztetett arra, hogy az EP mindig a demokrácia építésére törekvő erőket támogatta unión belül és kívül is. Hozzátette, hogy a fejlődő térséget illetően ehhez az uniónak be is kell ruháznia, illetve meg kell nyitnia piacait, hiszen a hosszú távú stabilitás és demokrácia alapja a gazdasági fejlődés.
Az EP-elnök hangoztatta, hogy azonnal cselekedni kell a gazdasági válság leküzdése érdekében is. Méltatta a most életbe lépett (javarészt a múlt fél évi magyar EU-elnökség alatt kidolgozott) hatos válságmegelőzési jogszabálycsomagot, és úgy vélte, a parlament büszke lehet az annak elfogadásában játszott szerepére.
Külön szót emelt Buzek a nők egyenjogúsága mellett.

Hangoztatta, hogy EP-elnökként törekedett az uniós intézmények közti feszültségek oldására.
Ezzel együtt fontosnak tartotta, hogy a parlament törekedjék arra: még jobban bevonják az uniós döntéshozatalba. Az EP-nek olyan intézményként kell működnie, amely valós változásokat hoz az emberek számára - fogalmazott, hozzátéve, hogy a Lisszaboni Szerződés nyomán az EP már közel jutott a megfelelő döntéshozói szerephez.
Az Európai Parlament képviselőtestülete egyébként éppen e héten bővült 751 főre, hiszen megkezdte munkáját az a 18 új képviselő, akik a Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott változások alapján kerültek a parlamentbe (pontosabban közük egy holland képviselőt később választanak meg). A változások a magyar képviselői helyek számát nem érintik.

MTI