J. David Hacker, az amerikai Binghamton Egyetem történésze úgy számol, hogy a halottak száma elérhette a háromnegyedmilliót, míg az általánosan idézett adat 620 ezer emberről szól, azaz 20 százalékkal kevesebb elesett katonáról. Hacker rámutat arra, hogy az 1861-1865 között dúló polgárháborúban többen haltak meg, mint az összes többi háborúban, amelyet Észak-Amerika vívott, vagy amelybe bekapcsolódott a függetlenségi háborútól kezdve a koreain át Vietnámig.
A történész megjegyzi, hogy a 620 ezres becslés amennyire közismert, annyira bizonytalan is. Sem az Unió (az északiak), sem a Konföderáció (a déliek) nem vezettek szabványos személyi nyilvántartást. Főleg a déli oldal áldozatainak száma bizonytalan, mivel csonka hadijelentésekre, továbbá betegségek és egyéb, nem harctéri okok miatti halálesetek durva becslésére alapozódik. Ráadásul - mondja Hacker - a katonák kétharmada nem csatatéren esett el, hanem betegségek végeztek velük. A polgárháború előestéjén a leendő Egyesült Államok lélekszáma 31 millió körül volt, a polgárháborúban legkevesebb 3 millió férfi harcolt. Mindegyiküket katalogizálni lehetetlen, mégis akadtak ezzel próbálkozó kutatók.
Hacker minden lehetséges adatot áttanulmányozva arra jutott, hogy a legjobb becsléshez népszámlálási adatok vezethetnek. Összevetette az 1850-60 és az 1870-80 közötti évtizedek népességi, halandósági adatait a polgárháborús évtizedével. A történész megnézte, hogy hány nő "hiányzott" az 1870-es népszámlálási eredményből, és hány férfi. Mivel a polgárháborúnak szinte elenyészően csekély polgári áldozata volt, az 1860-70-es évtized adatait össze lehetett vetni a megelőző és a következő lélekszámkülönbségeivel, a férfilétszám eltérése pedig a valós veszteséghez közelebbi adatot eredményezett, mint a korábbi becslések. Hacker mindezek alapján 650-850 ezer közé teszi a háború halottainak számát, a középadat 750 ezer, amelyet más történészek is meggyőzőnek ítélnek - adta hírül a Science Daily című tudományos honlap.
MTI
