Az atlanti szövetség legutóbbi csúcstalálkozóját tavaly novemberben tartották Lisszabonban, ahol célul tűzték ki, hogy a NATO vezette nemzetközi erő (ISAF) 2014-ig fokozatosan átadja az Afganisztán biztonságáért viselt felelősséget az afgán fegyveres erőknek. Lisszabonban emellett elfogadták az elkövetkező tíz évre szóló stratégiai koncepciót. Azon belül előirányozták azt is, hogy a NATO megteremti az amerikaiak kezdeményezte európai rakétavédelmi rendszert, és ebben együtt kíván működni Oroszországgal.
Brüsszelben közzétett nyilatkozatában Rasmussen leszögezte: a chicagói csúcson a NATO világossá fogja tenni, hogy 2014 után sem hagyja magára a közép-ázsiai országot. A NATO elkötelezettsége megmarad, és folytatni fogja az afgán erők tagjainak kiképzését, az ország biztonsági erőinek képességfejlesztését.
Ami az európai rakétavédelmet illeti, a főtitkár reményei szerint Chicagóban már bejelenthetik a rendszer részleges működőképességét.
Ugyancsak szó lesz az amerikai nagyvárosban rendezendő csúcstalálkozón a védelmi költségvetési források "okos felhasználásáról", arról, hogy a tagállamok ésszerűen osszák meg egymás közt a védelmi beszerzési terheket.
A fentiek mellett szó lesz Chicagóban olyan kérdésekről is, amelyek csak a közelmúltban merültek fel, illetve kerültek az érdeklődés homlokterébe. Így meg kívánják alapozni a NATO partneri kapcsolatait más országokkal és szervezetekkel - különösképpen Észak-Afrikával és a Közel-Kelettel.
"Sok kedvező tapasztalatot vonhattunk le líbiai műveleteinkből. Szeretnénk tovább szélesíteni és erősíteni ezeket a partnerségi perspektívákat" - fogalmazott Anders Fogh Rasmussen.
MTI