A "bolgár Pompejinek" is nevezett Nicopolis ad Istrum római város titkait tárja fel a bolgár-brit régészeti expedíció, amely harmadik ásatási szezonját kezdi meg a napokban. A Bulgária északi részén, Veliko Tirnovótól 18 kilométerre lévő Nicopolis ad Istrum egyike a legjobb állapotban fennmaradt bulgáriai régészeti helyszíneknek - olvasható a Standart News (http://www.standartnews.com/) angol nyelvű bolgár hírportálon.

A települést a dákok feletti győzelem tiszteletére alapította Traianus római császár a Kr.u. II. század elején. Traianus a dunai tartományokat veszélyeztető dák fejedelemségek ellen 101 és 106 között két győzedelmes hadjáratot folytatott. Ezek nyomán Daciát a birodalom új provinciájává tette. A város Traianus, Hadrianus, Antonius Pius (138-161) és a Severus-dinasztia alatt élte virágkorát. Saját pénzérméket is veretett, amelyeken a városi közintézmények láthatók. Attila seregei 447-ben lerombolták a várost, ám nagy valószínűséggel a település már a 400-as évek elején elnéptelenedett. A VI. században erődítményként építették újjá, amely a 22 hektáros romterületnek csupán egynegyedét (5,75 hektárt) foglalta el. A korai bizánci korban a város püspöki székhely volt. Nicopolis ad Istrumot véglegesen az avarok rombolták le a VI. század végén. A helyét a X-XIV. században egy középkori bolgár település foglalta el.

A 2009-ben kezdődött ásatások során a brit és bolgár régészek szeretnék feltérképezni a II. század eleji település struktúráját, az eddig napvilágra került épületmaradványok alapján ortogonális (derékszögű) városszerkezet rajzolódik ki. Az expedíciónak sikerült megtalálnia az ión oszlopokkal szegélyezett fórumot, valamint a bíráskodásnak és kereskedésnek helyt adó "királyi" csarnokot, a bazilikát.

Az idei ásatási szezonban azt a nagyméretű épületet tervezik feltárni, amely Septimus Severus 193 és 211 közötti uralkodása alatt épült, és a régészek feltételezése szerint a föld termékenységi erejét adó Nagy Istenanya, a fríg eredetű Kübelé (Kubaba, Dindümené) szentélye volt.

MTI