A forgalomból kivont hamis euróérmék száma 2011-ben 15 százalékkal, 157 ezerre csökkent az előző évi 186 ezerről - tette közzé az Európai Bizottság pénteken. Továbbra is a kéteuróst hamisítják a legnagyobb előszeretettel: a hamisnak talált összes érme majd kétharmada ilyen címletű volt. A csökkenés a tagállamok, a Bizottság, illetve az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) és a többi uniós intézmény együttes erőfeszítéseinek köszönhető.

A hamis érmék száma a közlemény szerint elenyésző a pénzforgalomban lévő három legnagyobb névértékű (50 cent, 1 euró, 2 euró), összesen közel 16 milliárd valódi érméhez képest: minden 100 ezer valódi érmére jut egy hamisított.
Algirdas Šemeta, a csalás elleni küzdelemért felelős uniós biztos szerint különösen a kiskereskedők, a kisvállalkozók és a polgárok kezébe juthatnak hamis fizetőeszközök. A pénzhamisítás elleni küzdelem ezért kifejezetten fontos a becsületes adófizető polgárok védelme szempontjából.    

A megelőzés és felderítés érdekében tagállami és uniós szinten meghozott számtalan intézkedés hathatósnak bizonyult az euróhamisítás elleni küzdelemben. Az intézkedések egyebek mellett a jogalkotásra, a technikai vizsgálatra és kooperációra, a bűnüldözés összehangolására, valamint az igazságügyi együttműködésre terjednek ki. Az áruértékesítő automaták és más, pénzbedobással működő készülékek megfelelő beállítása szintén hozzájárulhat a hamis pénzérmék kiszűréséhez.
Az Európai Parlament és a Tanács az ügy mellé állva rendeletet fogadott el annak érdekében, hogy a pénzintézetek kizárólag valódi euróérméket forgathassanak vissza a forgalomba. A rendelet 2012. január 1-jén lépett hatályba - ismerteti a közlemény.

Ami az euróbankjegyeket illeti, a hamisításuk elleni védelemmel megbízott Európai Központi Bank beszámolója szerint 2011-ben mintegy 606 ezer hamis példányt kellett bevonni, összességében 19,3 százalékkal kevesebbet, mint 2010-ben. Továbbra is leginkább a 20 és 50 eurós címletek népszerűek a hamisítók körében.
A Bizottság kifejezetten az euró pénzhamisítás elleni védelme céljából működteti a Periklész programot, amely tapasztalatcserére, segítségnyújtásra és képzésre ad módot. 2011-ben a Bizottság, illetve az OLAF e program keretében 16 projektet hajtott végre, ezek többségét elsősorban konferenciák és szemináriumok alkották, amelyeken nemzeti bűnüldöző szervek, jegybanki hatóságok, kereskedelmi bankok, pénzváltóhelyek és igazságszolgáltatási szervek képviselői vettek részt.

A projektek technikai, tudományos és operatív támogatásra, ágazati szakmai képzésre, az illetékes hatóságok közötti együttműködés javítására és az euróhamisítással kapcsolatos figyelemfelhívásra összpontosultak. Ezeknek a  tevékenységeknek az elképzelések szerint helyet kell kapniuk a Periklész 2020 programon belül is, amelyet a Bizottság 2011 decemberében terjesztetett elő az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak - írja a Bizottság közleményében.

MTI