Olaszországban több fajta kenyeret gyúrnak, mint tésztát: összeszámolták a péktermékeket, és kiderült, hogy csaknem háromszázféle van belőlük. Az olaszok fele a kenyeret tekinti országa nemzeti eledelének, a tésztát csak huszonhárom százalék tartja annak - állapította meg az Olasz Agrárföderáció (CIA) felmérése. Az Itália egységesítésének idei százötvenedik évfordulójára végzett vizsgálat kimutatta azt is, hogy a legfontosabb tápláléknak ma is a kenyér számít. Pedig 1861-ben az olaszok napi kenyérfogyasztása még fejenként egy kilogramm volt, ma csupán százhúsz gramm.

A családok többsége már nem a pékségben, hanem a szupermarketban vásárolja a kenyeret, ám öt olaszból négy ma is naponta vásárol és fogyaszt friss kenyeret, és kenyérfajták száma is alig változott - derült ki a felmérésből.

Közel háromszáz különböző fajta kenyeret, cipót, zsemlét számoltak össze. Több fajta kenyér létezik, mint tészta, és számos kenyérfajta védett, mint például a pugliai Altamurában sütött kenyér. Olaszországnak nincsen két városa, ahol ugyanolyan kenyeret sütnének: más lisztet, más vizet használnak, más a péktermék formája, íze, másként ropog, és a neve is más. Rosettának csak a római zsemlét hívják, Umbriában a sótlan kenyér a hagyomány.
Belföldi úton az olasz turisták harminchat százaléka a másik régió vagy város kenyerét vásárolja szuvenírként. A kenyér sikere ellenére a szakma utánpótlása hiánnyal küszködik: négyezer pékkel kevesebb van a szükségesnél.
Ami pedig a kenyér árát illeti, Olaszországban átlagosan két euró ötven centbe (hozzávetőleg 700-720 forintba) kerül kilónként.

MTI/sxc