Az Arany Horda időszakából származó hatalmas, húsz méteres mauzóleumot tártak fel Kazahsztánban Ekibasztuz mellett. Timur Szmagulov ásatásvezető régész szerint a 14. századi mauzóleumba egy férfi aludta örök álmát, aki az archeológus szerint a korabeli elit tagja lehetett - olvasható az orosz kulturális tévécsatorna (http://www.tvkultura.ru) honlapján. A szakember szerint a mauzóleum falait különleges, mértani mintával díszített "csempével" borították. "A mintázat között rejtélyes jeleket fedeztünk fel, amelyeket meg kell fejtenünk" - hangsúlyozta Szmagulov.
Az ásatások során középkori műhelyeket, öntözőcsatorna-rendszert tártak fel, valamint Kelet-Európában és Kínában vert ezüst és réz pénzérmék kerültek napvilágra.
Az Arany Horda mongol állam volt a mai Dél-Oroszország, Nyugat-Szibéria és Közép-Ázsia egyes területein a 13-16. században. A terület meghódítása után Dzsingisz kán fiára, Dzsocsira bízta álammá szervezését. Legnagyobb kiterjedését Dzsocsi fia, Batu kán uralkodása idején (1236-55) érte el. A mongol birodalmi központ hatalmának gyengülésével független állam lett, amelynek élén a dzsingiszida uralkodóház tagjai álltak.
Az 1420-as évektől kezdődően az Arany Horda helyén több új államalakulat jött létre.

MTI