Természetvédők 22 végveszélyben lévő narancsfarkú szkinket szállítottak Nagy-Britanniába. A gyíkok valószínűsíthetően kipusztultak eredeti élőhelyükön, a Mauritiushoz tartozó Lapos szigeten; behurcolt cickányok végeztek velük. Annak érdekében, hogy valamikor vissza lehessen telepíteni a ritka gyíkot a szigetre, egyelőre fogságban kell megerősíteni az állományát - mondta Andrew Terry, az akciót koordináló Durrell Wildlife Conservation Trust vezető munkatársa a BBC-nek (www.bbc.co.uk).

A vakondgyíkfélék (Scincidae) családjába tartozó narancsfarkú szkinket (Gongylomorphus sp.) csak 1995-ben fedezték fel a Lapos szigeten, amely a kisebb mauritiusi szigetek legnagyobbika. Az ember feltűnése előtt a hüllők az itteni ökoszisztéma mozgatórugói voltak - mondta Terry a BBC-nek. Az ember azonban sok tájidegen ragadozót hurcolt be Mauritius más részeire - patkányokat, macskákat. A Lapos szigetet tartották a narancsfarkú szkink utolsó mentsvárának.

A szigeten nemrégiben végrehajtott turisztikai fejlesztések által azonban egy különösen falánk ragadozó jutott be a szigetre: a távol-keleti pézsmacickány. A kistestű emlős az anyagot és embereket szállító csónakokon érkezett. Míg a rejtett életmódú vakondgyíkok sikeresen rejtőztek el a macskák és patkányok elől, a parányi, tetemes számban megjelenő, éjjel-nappal vadászó cickányok elől nem volt menekvésük.

A cickány jelenlétének felfedezésétől számított pár éven belül már egyetlen vakondgyíkot sem találtak a szakemberek a Lapos szigeten. Szerencsére természetvédők a veszély észlelése után több mint négyszáz vakondgyíkot helyeztek át egy közeli sziget rezervátumába - enélkül már biztosan kipusztult volna a narancsfarkú szkink. Onnan fogták be a mostani 22 egyedet, amelyet a természetvédelmi szervezet jerseyi székhelyére szállítanak.

A megmentett vakondgyíkokat addig tartják a központban, amíg meg nem győződnek az áthelyezett állományok életképességéről.

MTI